Amint az a NOL-on megjelent: „Miért lehet a Nemzeti Alaptanterv része Faludy György munkássága?” címmel írásbeli kérdést intézett a nemzeti erőforrás miniszterhez Ferenczi Gábor. A Jobbik országgyűlési képviselője ebben emlékeztetett, hogy frakciójuk már korábban is kifogásolta: kimaradtak az új Nemzeti alaptantervből „az Erdélyi Helikon szerzői, irodalmunk transzilvániai áramlata, Tormay Cécile és a Napkelet”. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kifogásolta, hogy a NAT-ban szerepel például Faludy György költő is, pedig "a kommunistából átvedlett 'szabad demokrata' nyíltan vállalta biszexuális hajlamát", ami Ferenczy szerint nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára.

Az Index viszont arra figyelmeztet, hogy Ferenczi a jelek szerint nemcsak nem ismeri a tananyagba követelt Tormay Cécile-t, de ahhoz sem vette a fáradságot, hogy fellapozza a Wikipédiát, a vonatkozó szócikkből ugyanis kiderül, hogy Tormay közismert leszbikus volt.

"Zichy Rafael (1877–1944) válása után 1925-ben megvádolta, hogy volt feleségével, Pallavicini Eduardina grófnővel, Pallavicini Ede lányával leszbikus kapcsolatot tartott fenn. A kapcsolatot részletesen tárgyalta a korabeli baloldali sajtó. A botrány kirobbantója ellen végül a két nő rágalmazási pert indított. A bíróság – Horthy Miklós Kormányzó személyes közbelépésére – nekik adott igazat, Zichyt másfél év börtönbüntetésre ítélte. Tormay életében nem a grófnő volt az egyetlen nő: a háború előtt tizenöt évig fűzte gyengéd viszony egy Francesca Orsay nevű olasz nőhöz; élete utolsó évtizedében gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval közösen vásárolt villájukban Mátraházán éltek."

Az Index szerint mai szemmel furcsa lehet, hogy nem a szélsőjobb, hanem a baloldal támadta az írónőt homoszexualitása miatt. Az ok valószínűleg az lehetett, hogy Tormay nemcsak írt, hanem keményen politizált is: 1919-ben ő alapította meg a Károlyi-ellenes Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet. Az Irodalmi Jelen cikke szerint Tormay olasz szeretője révén ismerte meg „az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosaként számon tartott” Gabriele D'Annunziót – emlékeztet az Index.