„Ha a szélsőjobboldali eszmék erősödésének és a szélsőjobboldal által elkövetett erőszakos tettek megszaporodásának okát keressük, jól tesszük, ha a múlt tapasztalataiból indulunk ki” – így kezdte beszédét Mesterházy Attila MSZP-elnök a szélsőjobboldali veszélyről és a gyűlöletcselekményekről szóló konferencián, a norvégiai Oslóban. A kétnapos rendezvényen – a panelbeszélgetéseken és szakmai vitákon túl – felszólal még többek között Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, Aidan White, a brit Ethical Journalism Network vezetője, Elisabeth Ivarsflaten, a Bergeni Egyetem professzora, Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője, Heiner Bielefeldt, az ENSZ vallásszabadság-ügyi szakértője, Izsák Rita, az ENSZ Kisebbségi Fórumának elnöke, vagy éppen Cseh Gabriella, a Facebook kelet-közép-európai szabályozási vezetője; utóbbi a közösségi média szerepéről tartott előadást.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök többek között arról beszélt az oslói konferencián, hogy a leghatározottabban fel kell lépni a kulturális különállásból való szembenállás, a politikai nézetkülönbségekből adódó gyűlölködés ellen. „Megtanított rá minket a történelem, hogy a gyűlölet mindig akkor hatalmasodik el, amikor meginogtak a fennálló társadalmi viszonyok. A szélsőjobboldal menetelése előtt mindig a gazdasági-szociális feszültségek kövezik ki az utat. A jobboldali extrémizmus egész Európában újra erősödő veszélyt és fenyegetést jelent” – fogalmazott Mesterházy.

A szocialista politikus szerint a gazdasági krízis felerősítette a társadalmi feszültségeket Európában és Magyarországon is. „Magyarország nem szélsőséges ország, de a szélsőjobb és a rasszizmus igenis jelen van. Ma Magyarországon parlamenti képviselete van az antiszemitizmusnak, a cigányellenességnek, a kirekesztésnek. Más országokban is tapasztalható az ilyen erők politikai előretörése, de máshol éles és egyértelmű határ húzódik jobb és szélsőjobb között. Nálunk ez a határ se nem éles, se nem egyértelmű. Nálunk a szélsőjobb nem elszigetelten, hanem a társadalomba és a politikába beágyazottan létezik és működik. E tekintetben Magyarországon sok más országnál súlyosabb a helyzet” – fogalmazott Oslóban az MSZP vezetője, hozzátéve: a szélsőjobboldali párt mellett a kormányzó jobboldali pártokban is vannak, akik csendben osztják a gyűlölködő eszméket, sőt néha hangosan hirdetik is azokat.

„A kormány pedig elhatárolódás helyett eltűri ezeket. Szóban és általánosságban néha elítélik ugyan a szélsőjobboldalt, de a hozzájuk közel álló szélsőségeseket konkrétan soha. És a szavakat sohasem követik a tettek. Sőt a kormányzó pártok a parlamentben és az önkormányzatokban is több alkalommal szorosan együttműködnek a radikálisokkal. Azután is, hogy a magyar parlamentben egy szélsőjobboldali képviselő listát követelt a zsidó származású parlamenti politikusokról, mert szerinte ők veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. A társadalom immunrendszere azonnal hatalmas demonstrációval reagált. De miután ott felszólítottam a kormányfőt, hogy élesen határolódjon el a szélsőjobbtól a parlament következő ülésén, sajnos csak a megszokott üres frázisokat hallottunk tőle” – fogalmazott a norvégiai konferencián az MSZP elnöke. Mesterházy Attila beszédében azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a szociális egyenlőtlenségeket erősítő, a szegényeket és tehetőseket egymással szembefordító, „gátlástalan” politikát folytat.

„Ez tovább szítja a krízis okozta társadalmi konfliktusokat, és az indulatokat aljas módon saját politikai érdekeinek szolgálatába állítja a kormány. Megoszt, úgy uralkodik. Számomra, a legnagyobb magyarországi baloldali párt elnökeként erkölcsi kérdés, hogy egy pillanatra se mondjunk le arról, hogy az állam nyitott, összetartó és igazságos legyen. Ezért, amikor az összetartás gyengülését, a többség és kisebbség, a befogadók és bevándorlók, a centrum és periféria között húzódó kötelékek szakadását és a feszültségek növekedését látjuk, az összetartozást kell erősíteni. Gazdasági és szociális-jóléti értelemben ugyanúgy, mint politikai, kulturális értelemben. Ezek együtt a leghatásosabb fegyverek a szélsőjobboldal elleni küzdelemben. Mert ha ezek erősek, a szélsőjobb gyenge. Ami a szélsőjobboldallal szembeni politikai fellépést illeti, azok a szabadság és a demokrácia lényegéből fakadnak. Mert a szélsőjobb a demokratikus kereteket belülről feszíti és fenyegeti. De a visszaszorításuk is csak demokratikus kereteken belül lehetséges. Azonnali és határozott cselekvésre van szükség minden esetben. Nem lehet türelmesnek lenni, ebben az esetben csak a zéró tolerancia az elfogadható. Világos határt kell szabni elfogadható és elfogadhatatlan között! Ezért tapasztalatból mondom: a szélsőségesek visszaszorításában az első és legfontosabb politikai lépés, hogy karanténba kell zárni őket. Minden demokratikus erőnek egységesen zárnia kell velük szemben” – fogalmazott Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke beszédében – miután megköszönte a norvég-magyar kapcsolatok közös eredményeit – úgy fogalmazott: „az a cél, hogy az üzenetünk messzire elhallatsszon, és sokáig visszhangozzon: a humanizmus győzni fog a gyűlölet felett.”