A pártelnök-frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a Jobbik vezetősége is komoly vitákat folytatott az ügyről. Hozzátette, a témában nem egyszerű megszólalniuk, mert saját táborukon belül is komoly politikai sztereotípiák "rakódtak rá erre a kérdésre".

Vona Gábor közölte, szakmai vitát szeretnének elindítani, a következő hónapokban pedig egy konferenciát is szerveznek a témában, amire az érintettek közül mindenkit, köztük a parlamenti pártok szakpolitikusait is meg akarják hívni. Kiemelte, hogy a szakmai konferencián nem a Jobbik, hanem Magyarország álláspontját szeretnék megfogalmazni.

Kepli Lajos adatokat sorolva azt mondta, hogy a Magyarországon átfolyó teljes vízkészlet alapján évente 12 ezer köbméter víz jutna egy emberre, de ebből fejenként csak 600 köbmétert tudunk felhasználni. Hozzátette, hogy egy ország ezer köbméter/fő/év alatt vízhiányosnak számít. Magyarországot milliárdos aszálykárok sújtják, miközben az összes termőterületnek csak 1,8 százalékát öntözzük – emelte ki.

A politikus kijelentette, hogy a vízhez való hozzáférés kulcsa a duzzasztás. Elismerte, hogy a beruházás drága, de véleménye szerint annak végrehajtása elősegítené a mezőgazdaság felvirágoztatását.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának tagja kitért arra is, hogy a magyar folyókban ezer megawattnyi megújuló energiapotenciál van, de az ország ebből csupán 56 megawattnyit használ fel.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Kiskörénél már működik egy vízlépcső, és annak a víztározója, a Tisza-tó turisztikai paradicsommá és madárrezervátummá vált.

Jelenleg az év egyharmadában a Duna nem hajózható vagy csak korlátozásokkal használható – hívta fel a figyelmet Kepli Lajos, jelezve, hogy a duzzasztás az árvíz és az aszály okozta problémákra is megoldást jelentene.

Szerinte az ökológiai kárra felhozott érvek nem mérhetőek össze azzal a nemzetgazdasági előnnyel, amit a vízlépcső megvalósítása jelentene.