A jogállamiság útjára való visszatérésre, valamint a szabadságjogok ellen vétő hivatali és rendőri vezetők kemény elszámoltatására tett ígéretet Gaudi Nagy Tamás jogász, a Jobbik pénteken, sajtótájékoztatón bemutatott igazságügyi miniszterjelöltje.

Budapest, 2009. július 2. Gaudi Nagy Tamás, a Magyar Gárda ügyvédje (b) és Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület elnöke beszélget az egyesület megszüntetése iránti polgári per másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtábla épületének tárgyalótermében. A Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári per első fokon 2008 márciusában kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a társadalmi szervezet megszüntetését. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Vona Gábor pártelnök által az igazságügy "iron man-jeként" bemutatott jelölt hangsúlyozta: a jelenlegi "elnyomó" jogalkotásban és jogalkalmazásban kettős mérce figyelhető meg, és a határozott bírálatot megfogalmazó politikai ellenzékkel szemben "folyamatosan bunkósbotként használják a jogot". Hozzátette: a Jobbik kormányra kerülése esetén közkegyelmet is kilátásba helyez azon "politikai elítélteknek", akik "hősies módon kezet mertek emelni" a Szabadság téri "szovjet szörnyemlékműre".

Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott, hogy tárcavezetősége esetén a jogalkotás és a jogalkalmazás elválasztását tekinti legfontosabb feladatának, valamint azt, hogy a "jog ne a kifosztás és elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgája és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét".

Elmondása szerint hosszú évek óta folytatnak "keresztes hadjáratot az emberjogi válsághelyzet megszűntetése" érdekében, azért, hogy az emberek "megkülönböztetés, bebörtönzés" nélkül gyakorolhassák egyebek mellett gyülekezési és sztrájkjogukat is. A jogász katasztrofálisnak nevezte az egész igazságügyi rendszer állapotát, úgy vélekedett, hogy a Fővárosi Bíróság a működőképesség határára került.

A bírósági eljárásokat radikálisan fel kell gyorsítani, mivel egy bíró 200-300 ügy terhe alatt nyög, amiért "sokszor nem tudnak megfelelni az igazságszolgáltatás követelményeinek" - jelentette ki. Kiemelte: a fentiekkel párhuzamosan ki fognak térni az 1990-ben elmaradt igazságtételre is, amelynek részeként "felelősségre vonják a felelősöket és jóvátételben részesítik az áldozatokat".

A Jobbik igazságügyi miniszterjelöltje megjegyezte: a közigazgatás jelenleg "ellensége a magyar embereknek", ezért a közigazgatási szervekkel szembeni eljárásokat is le kívánják egyszerűsíteni. Gaudi-Nagy Tamás kérdésre válaszolva emlékeztetett: a Jobbik - az MSZP-vel és a Fidesszel szemben - nem kíván visszaélni az alkotmányozó hatalommal, hanem egy új alkotmányozási folyamatot kíván elindítani. Ennek részeként az alaptörvény koncepciójáról népszavazást írnának ki, a "történelmi jogfolytonosságot visszaállító" alkotmányt pedig egy nemzetgyűlés fogadná el. Megjegyezte, az új alkotmányban a politika túlhatalmával szemben létrehoznák a szakmai érdekképviseleti szervként működő és a határon túli magyarokat is képviselő második országgyűlési kamarát.

A Jobbik 2010. február 12-én kezdett árnyékkormány felállításába, aminek részeként korábban két miniszterjelöltjét mutatta be a nyilvánosságnak. A párt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élére Pősze Lajos matematikust, a Szerencsejáték Rt. volt elnök-vezérigazgatóját, míg az egészségügyi tárca vezetésére Gyenes Géza orvost, a Magyar Orvosi Kamara volt főtitkárát szánja.