A kedvezményekért nem tüntettek - de visszavonásuk ellen igen

Palócz Éva "Valóban csapdában vagyunk?" című elemzéséből idézünk az Élet és Irodalom 41. számából:
"A magyar lakosság nem követelte ki azokat a többlet-járandóságokat, amelyekben ma részesül. Nem emlékszünk demonstrációra, amelyben a magyar nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjat követelték volna, vagy a közalkalmazottak az 50 százalékos béremelésért mentek volna az utcára, vagy bármilyen csoport a minimálbér adómentességéért harcolt volna. Ezeket a járandóságokat a politikusok tukmálták rá a magyar szavazókra, abban bízva, hogy az majd választási győzelmet hoz nekik. Nem közgazdasági, hanem inkább politikai elemzést igényelne annak vizsgálata, vajon a választási győzelmek az ígéretek mentén születtek-e.
Tény azonban, hogy a járandóságok visszavonása sokkal nehezebb, mintha azok meg sem születtek volna. A hibák elkövetésének és azok jóvátételének időigénye nem szimmetrikus. Miközben ugyanis nem emlékszünk a juttatásokat követelő demonstrációkra, olyan megmozdulásokat viszont ismerünk, amelyek visszavonásuk vagy akár csak mérséklésük ellen léptek fel. A szellem már kint van a palackból, visszatuszkolása lényegesen nehezebb, mint a dugó kihúzása.
Azt azonban, hogy ez lehetetlen volna, a gyógyszerkassza konszolidálásának sikere mutatja. 2007 óta sikerült megállítani a gyógyszerkassza elmúlt években feltartóztathatatlanul növekvő deficitjét, és a kiadásokat évi 320 milliárd forint körül konszolidálni, holott a beavatkozás nélkül idén megközelítené az 500 milliárdot. Ez a siker viszont egyúttal azt is bizonyítja, hogy ésszerű intézkedéseket el tud fogadni a lakosság.
A magyar gazdaság az elmúlt években egy rossz, lefelé mutató spirálba került. A túlzott állami elvonások és a még ezt is messze meghaladó állami költekezés növekvő adósságterhekhez, majd a kiigazítás során a gazdasági növekedés visszaeséséhez, alacsony beruházási rátához és a foglalkoztatás csökkenéséhez vezetett. Ez tovább növeli az államilag eltartottak számát, az állam szociális terheit, amelyek fedezetét a lassan vagy alig növekvő gazdaság egyre nehezebben tudja előteremteni. Ezzel szemben a szomszédos országok, amelyek csökkentették vagy legalábbis nem növelték az állami kiadásokat, gyors növekedést és bővülő foglalkoztatást tudtak felmutatni. Mindezen érdemes elgondolkodni."
A teljes szöveg itt olvasható>>>>>

VIDÉKI LAPOKBÓL
A mának is üzen a „ködlovag"

Öt napon keresztül Nyíregyházán most minden Krúdy Gyuláról szól. A szülőváros a Krúdy-napok szervezésével fejezi ki háláját, hiszen általa Nyíregyháza és a Nyírség nemcsak a magyar irodalomba, de a világirodalomba is bekerült. Az író születésének 130. évfordulója alkalmából rendezett – október 21-éig tartó - programsorozatot pénteken nyitották meg a városházán. Az alkalomra Pethő József főiskolai tanár szerkesztésében megjelent a Krúdy Gyula: Őszinte nyíregyházi kalauz című válogatás – olvasható az eseménysorozat nyitónapjáról szóló tudósításban a mai Kelet-Magyarországban. (Tudósítónktól)

Olcsó a burgonya

Tavaly ugyanekkor legalább háromszor ennyibe került kilója. A nagyáruházakban, csomagolva, kilónként 100 forintba kerül Szegeden, tavaly október közepén 300-400 forint volt. Egy burgonyatermelő azt mondja: szerencsére van tárolója, amiben tavaszig is eláll a krumpli, abban bízik, néhány hónap múlva jobb árat kérhet érte. A burgonyaterméktanács szekcióvezetője is hasonló megoldást javasol a termelőknek. Idén egyébként azért olcsó a burgonya, mert nagyon jól termett, s nemcsak nálunk, hanem más burgonyatermelő országokban is. Tavaly pedig azért volt drága, mert kicsi volt a termés, és behozatalra szorult az ország.