A holokauszt áldozataira emlékeztek Szekszárdon

Szekszárd holokauszt zsidóság

A holokauszt áldozataira emlékeztek vasárnap Szekszárdon a népirtás 67. évfordulóján, a tolnai megyeszékhelyről hatszáz embert hurcoltak el 1944 júliusában.

1941 és 1945 között a magyar zsidóság kétharmadát elpusztították, több mint félmillió ember esett áldozatul a munkaszolgálatnak, a német nácik és magyar cinkosaik által szervezett deportálásoknak - mondta Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere mintegy száz emlékező, hozzátartozó, hívő előtt

A polgármester emlékeztetett: a deportálások idején vitéz Vendel István volt Szekszárd polgármestere, aki nem engedett gettót létesíteni a városban, ez azonban nem vethetett gátat az eseményeknek. A Szekszárdról, Tolnáról, Faddról és Őcsényből a bonyhádi és a pécsi gettón keresztül Auschwitzba hurcolt csaknem hatszáz ember kevesebb mint egytizede tért vissza.

Emlékeznünk kell ezekre az emberekre, hogy erős hittel erős akarattal mondjuk ki: soha többé nem történhet meg ilyesmi - mondta Horváth István. Schönberger András pécsi főrabbi a liturgikus megemlékezés keretében arról beszélt, hogy a holokauszt nem 1944. március 19-én kezdődött, hanem évek, évszázadok kellettek ahhoz, hogy pillanatok alatt megszervezzék a zsidóság elhurcolását.Nem akar senki vádlóként állni olyan nemzedék elé, amely nem volt részese a vészkorszak eseményeinek. "De kérni szabad: vigyázzon ezekben a napokban is, hogy ne jussunk el oda, ahová 1944. március 19. után jutottunk" - mondta a főrabbi.

Schönberger András a Teremtés könyvét idézte: a vétek ott hever a küszöbön, nekünk csak egy dolgunk van, azt legyőzni; ez a mi felelősségünk - hangsúlyozta.

A szekszárdi izraelita hitközség és a Magyar-Izraeli Baráti Társaság egy évtizede minden év júliusának második hétvégéjén emlékezikaz elpusztított zsidóságra. A vasárnapi megemlékezést követően az egykori szekszárdi zsinagóga előtt álló holokauszt-emlékműnél a hitközség és a baráti társaság mellett a megyeszékhely önkormányzatának és a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatnak a képviselői, Horváth István, illetve Józan-Jilling Mihály elnök helyezett el koszorút.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.