Kónya Péter alezredes – aki a tavaly októberben életre hívott Magyar Szolidaritás Mozgalom egyik alapítója és társelnöke – december 1-jén nyújtotta be felmentési kérelmét a honvédség személyügyi csoportfőnökéhez, és ezzel együtt lemondott a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöki tisztségéről is. A leszerelési eljárást azonban akkor nem indították meg, hanem hiánypótlásra szólították fel – tudtuk meg Kónya jogi képviselőjétől, Gerencsér András ügyvédtől.

Kónya Péter FOTÓ: MÓRICZ SIMON

Nem elegendő, ha az FRDÉSZ-elnöki posztjáról csupán lemond, mert szándékát a bíróságon is be kell jegyeztetnie, és azzal szűnik meg e tisztsége – erről tájékoztatta Kónyát levélben a személyzeti csoportfőnök. Az ügyvéd szerint ez téves jogértelmezés: bár a társadalmi szervezeteket valóban a bíróság tartja nyilván, ilyen bejelentési kötelezettség nincs. Erről személyesen is tájékoztatták a csoportfőnökség illetékesét, de hiába érveltek.

Persze a bírósághoz is feleslegesen fordultak, mert csak azt a választ kapták, hogy a lemondásra vonatkozó bejelentést nem tudják figyelembe venni. A vezetők személyében bekövetkezett változás ugyanis csak akkor kerül be a nyilvántartásba, ha a társadalmi szervezet a tisztújítást követően ezt hivatalosan közli.

Gerencsér szerint a HM valószínűleg időhúzásra játszott. Mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy Kónya december 31-ével szerelhessen le, mert akkor még a tavaly hatályos szabályok alapján akár szolgálati nyugdíjra is jogosult lehetett volna.

Végül a honvédségnél is beletörődtek, hogy a bíróság nem ad semmilyen igazolást, és a vezérkari főnök január 16-án döntött arról, hogy Kónya február 1-jével megkezdheti a felmentési idejét, a hivatásos szolgálati jogviszonya pedig augusztus 1-jén szűnik meg. Így a nyugdíjra már esélye sincs, de a felmentési időre járó pénz egy része is elúszik, mert terheli a „pofátlan végkielégítéseket” sújtó 98 százalékos különadó. Az ügyvéd elmondta, hogy a szerintük késedelmesen meghozott leszerelési határozat ellen panaszt nyújtanak be.

Ennyi „büntetéssel” azonban nem érték be: Kónya ellen fegyelmi eljárást indítottak egy, a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozata miatt, mert katonaként politikai véleményt nyilvánított. Az ügyvéd viszont állítja, hogy szakszervezeti vezetőként, az általa képviselt állomány érdekeinek védelme érdekében tett kijelentései miatt senki nem vonható felelősségre – s ezt a hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szóló törvény is leszögezi.

A fegyelmi eljárás ennek ellenére feddéssel végződött. A katonaságnál ez a legenyhébb büntetés, és Kónya esetében már nincs különösebb következménye, a határozat ellen mégis panaszt tettek – közölte Gerencsér.

Indult azonban január 17-én, tehát a Kónya leszereléséről szóló döntés után egy nappal másik eljárás is. Ez már komolyabb lehet, mert felmerülhet a dezertálás gyanúja. Azt vetik az alezredes szemére, hogy miután december 1-jével lemondott FRDÉSZ-elnöki posztjáról, nem jelentkezett szolgálatra, s ez a Btk. alapján akár szökésnek vagy önkényes eltávozásnak minősülhet.

Az ügyvéd szerint ez egyenesen képtelen vád, hiszen Kónya lemondását követően a személyzeti eljárást meg sem indították, mondván: amíg a bíróság nem igazolja, hogy már nem ő a szakszervezeti szövetség vezetője, FRDÉSZ-elnöknek tekintik. Ha pedig ezt komolyan gondolták, Kónyának, aki a HM logikája szerint ma is érdekképviseleti vezető, aligha kellett volna más szolgálatra jelentkeznie – állítja Gerencsér.

Az újabb eljárás azért is meglehetősen különös – fogalmazott az ügyvéd –, mert Kónya több alkalommal találkozott a személyzeti csoportfőnökség vezetőivel, és egyetlen esetben sem vetődött fel, hogy a munkájára bárhol igényt tartanának. De olyan parancs sem született, amellyel más szolgálati helyre vezényelték volna. Január 16-án pedig a csoportfőnök egyenesen arra szólította fel, hogy a felmentési idejének megkezdéséig menjen szabadságra, mert nem tudnak neki feladatot adni. Így érdeklődéssel várják – fogalmazott Gerencsér –, hogy mi lesz az újabb eljárás vége.

A feddéssel zárult fegyelmi kapcsán egyébként felvetődik egy súlyos bűncselekmény gyanúja is – tájékoztatott az ügyvéd. Az ilyen eljárásban szokásos iratismertetés során Kónya és képviselője betekinthetett az ügy összes dokumentumába, s azokról másolatot is kaptak. Ezek között volt egy parancsnoki személyes meghallgatásról készült kétoldalas feljegyzés is, amelyben az a kitétel is szerepelt, hogy Kónya megértette az abban foglaltakat.

Az iratokat később futárral is eljuttatták Kónyához, aki nem kis meglepetéssel konstatálta, hogy a feljegyzés háromoldalasra hízott: két olyan bekezdés került bele, ami az eredeti dokumentumban nem szerepelt. Gerencsér szerint ez felveti a közokirat-hamisítás gyanúját, ezért valószínűleg a katonai ügyészséghez fordulnak, hogy vizsgálják ki, mi történhetett.

A Honvédelmi Minisztérium másként látja

A Honvédelmi Minisztéium a cikkre reagálva az alábbiakat közölte lapunkkal:

A nol.hu hírportálon január 27-én megjelent, „A HM szívatja Kónyát” című cikk felütése, majd maga az írás is azt állítja, illetve sugalmazza, hogy a Honvédelmi Minisztérium „igyekszik minél több kellemetlenséget okozni” Kónya Péternek. A valóság ezzel szemben az, hogy a minisztérium és a Honvéd Vezérkar, illetve az Érintett ügyében eljáró személyzeti csoportfőnökség mindenben a hatályos szolgálati jogi szabályozásnak megfelelően jár el és járt el az eddigiekben is.

A cikkben megjelenített következtetés, miszerint a HM csak időhúzás céljával kért hiánypótlást, téves, mivel a honvédség kizárólag a munkáltatói döntés megalapozása érdekében hívta fel a munkavállalót december 14-én a hiánypótlásra, melynek célja tehát annak egyértelmű megállapítása volt, hogy az illető már valóban nem lát el a rendelkezési állományban tartását megalapozó tevékenységet, illetve ilyen jellegű kötelezettsége már nincs. (A jogszabályból következő elővigyázatosságot később az élet is igazolta: Kónya Péter a FRDÉSZ januári tisztújításán ismét az elnöki tisztségért induló jelöltek között szerepelt.)

A HVK személyzeti csoportfőnök ugyancsak december 14-i levelében tájékoztatta Kónya Pétert arról, hogy az áthelyezési jogcím vélelmezhető megszűnésétől a szolgálati viszonyának kezelésére vonatkozó kérelmének elbírálásáig terjedő időszakban a volt szakszervezeti tisztségviselőt is terhelik a hivatásos katonai szolgálati viszonyból eredő kötelezettségek, ezért a hiánypótlást követő munkanaptól jelentkeznie kell munkavégzésre a HVK Személyzeti Csoportfőnökségen. Fontos hangsúlyozni emellett, hogy Nevezett szolgálati viszonyát egyoldalúan lemondással bármikor megszüntethette volna, azonban e lehetőséggel nem élt.

A cikk szerzője hivatkozik az ügyvédre, aki szerint a „HM valószínűleg időhúzásra játszott”, majd hozzáteszi, „mindenképpen szerették volna elkerülni, hogy Kónya december 31-ével szerelhessen le, mert akkor még (…) szolgálati nyugdíjra is jogosult lehetett volna”. A valóság ezzel szemben az, hogy a katonák jogállásáról szóló törvény szerint az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni (tehát nem dönteni) köteles, aminek a Honvéd Vezérkar Főnöke eleget tett, vagyis intézkedett Kónya Péter számára megfelelő beosztás keresésére.

Nevezett részére így a január 11-i személyi beszélgetésen három képzettségének és végzettségének megfelelő beosztást ajánlott fel, melyek közül kettő Budapesten található.Kónya Péter a felajánlott beosztásokat nem fogadta el. (A beosztások felajánlása ellentmond az ügyvéd azon cikkben hivatkozott állításának is, mely szerint „fel sem vetődött, hogy a munkájára bárhol igényt tartanának”.)

A fentieket összegezve tehát a honvédség nem az „időt húzta”, hanem kizárólag a jogszabályok betartása érdekében szükséges személyügyi eljárást folytatta le. A szolgálati viszony jogszerű megszüntetésére csak ezek végrehajtását követően, az érintett által tett nyilatkozatoknak megfelelően kerülhetett sor. Mindezekre figyelemmel Kónya Péter szolgálati viszonya a kérelemben megjelölt 2011. december 1-jei hatállyal – a szolgálati viszony lényeges elemét érintő, visszamenőleges hatályú munkáltatói döntés tilalmára tekintettel – jogszerűen nem volt megszüntethető.

Az előbbiekhez hasonlóan téves a cikk azon állítása is, mely szerint „január 16-án a csoportfőnök egyenesen arra szólította fel [Kónya Pétert], hogy a felmentési idejének megkezdéséig menjen szabadságra”. Nevezett ezzel szemben január 18-án írásbeli kérelmet nyújtott be, melyben kéri, hogy január 19-e és 31-e között részére a HVK személyzeti csoportfőnök szabadságot engedélyezzen.

Végül tévesen állítja a cikk lead-je azt is, hogy Kónya Péter ellen a HM két fegyelmi eljárást folytat, hiszen ahogy a cikk is utal rá, a politikai véleménynyilvánítási tárgyú fegyelmi eljárás feddéssel zárult, aminek jogi következménye az érintettre nézve nincsen. Mivel ez ügyben a jogorvoslati kérelem mindeddig nem érkezett be, jelenleg csak egy fegyelmi eljárás zajlik Kónya Péter alezredessel kapcsolatban - zárul a honvédelmi tárca válasza.