A HM és a titkosszolgálatok hosszú hónapokig tagadták, hogy bármilyen kapcsolatban lettek volna a romagyilkosságok feltételezett elkövetőivel annak ellenére, hogy a sajtóban már a gyanúsítottak 2009. augusztus 21-ei elfogása után egy héttel megjelentek azok az információk, hogy Cs. István - aki két halálos támadásnál sofőrként volt jelen -  a KBH "titkos kapcsolata" volt. Egy másik gyanúsítottat, K. Istvánt - akit három ember megölésével, nyolc támadásban való részvétellel, és fegyverrablással gyanúsítanak - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok éveken át figyelték, ám abban az időben, amikor fegyverek megvásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. 

A sajtóban megjelentek miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2009. szeptember 9-i rendkívüli ülésén tárgyalta a bűncselekmény felderítésében a szakszolgálatok szerepét, ahol Ficsor Árdám, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő akkori miniszter azt mondta: az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat. A miniszter arról is beszélt, hogy az NBH többször adott információt a rendőrségnek a lehetséges elkövetőkről, de K. István nem került be ebbe a sorba, holott az adatok alaposabb elemzésével felmerülhetett volna a neve. 

Országgyűlési képviselők ezt követően tényfeltáró munkacsoportot állítottak fel, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek személyi és politikai felelősségét is megállapította.

A HM 2009. szeptember 21-én, a gyanúsítottak elfogása után egy hónappal az MTI-nek küldött közleményében még határozottan cáfolta, hogy Cs. István bármilyen módon kapcsolatban állt volna a katonai elhárítással. "Cs. Istvánt katonai szolgálatának időszakában a KBH nem szervezte be, és erre tekintettel szolgálati viszonyának megszűnésekor továbbfoglalkoztatásra nem is ajánlhatta fel az NBH-nak" - tudatta akkor a szaktárca.

Viszont a Magyar Hírlap pénteken megjelent írása szerint a KBH-nak elvileg tudnia kellett a romagyilkosságok elkövetőiről, mert a napilap birtokába került az egyik gyanúsított, Cs. István vallomása, melyben megnevezte a titkosszolgálati kapcsolattartóját, és elmondta, hogy a tartótisztje a 2009 áprilisában Tiszalökön történt támadás után kérdezgette őt a romagyilkosságokról.

A HM pénteki közleményében már elismerte: "az iratok mostani átvizsgálásakor egyértelművé vált, hogy katonaként bizonyos esetekben informálta a hivatalt Cs. István, aki 2007 őszén külszolgálatra ment Koszovóba. Onnan visszatérve, megromlott egészségi állapota miatt egészségügyi szabadságon tartózkodott egészen az egy év múlva bekövetkező leszereléséig, így kapcsolata a hivatallal szinte teljesen megszűnt".

"A KBH tehát szakszerűen járt el, amiről a rendőrségi jegyzőkönyvek is tanúskodnak, hiszen a kihallgatott kapcsolattartó a gyilkosságokról érdemi információval nem rendelkezett" - tudatta a HM sajtófőnöke. 

A minisztérium szerint Cs. István beszervezését a KBH korábban valószínűsíthetően saját összekötő tisztjének védelmében tagadta. 

Az ügy pikantériája, hogy mindezek mellett az is kiderült: a romák elleni támadások másik, előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának sógora ma is aktívan szolgáló rendőr, testvére pedig a Hajdú-Bihar megyei rendőrkapitány titkárnőjeként dolgozott, jelenleg szülési szabadságon van. 

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozat gyanúsítottjai ellen a napokban zárta le a nyomozást az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda, és az aktákat vádemelési javaslattal továbbította az ügyészségnek.