A mintegy 250 oldalas dokumentum érinti a médiatanács működését, azon belül az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatát, amely hatályon kívül helyezte a médiaszabályozás egyes passzusait. Egy fejezet foglalkozik a véleményszabadság helyzetével, a médiában működők tulajdoni helyzetével, a rádiók és televíziók jogosultságaival, valamint a média gazdasági helyzetének és pénzügyi feltételeinek alakulásával.

A médiatanács tevékenységével foglalkozó fejezet érinti a testület döntéseit és a folyamatban lévő ügyeit, peres eljárásait, valamint az Európai Bizottság részére készített beszámolót is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a tartalomelemzéssel és a támogatásokkal.

Szalai Annamária, a médiatanács elnöke bevezetőjében kitér arra, hogy a beszámoló az új médiatörvények alkalmazásának első egy évéről szól. A testület ennek megfelelően olyan díjmodellt alakított ki, amelyeknek köszönhetően a médiaszolgáltatási díjak csökkentek és arányossá váltak.

Folytatódott a lejáró rádiós frekvenciák újrapályáztatása: a tanács tavaly 51 pályázati felhívást tett közzé, 8-ban pedig nyertest is hirdetett, a korábbi jogosultakkal pedig összesen 184 alkalommal kötött ideiglenes, 60 napos szerződést - derül ki az elnöki bevezetőből.

A dokumentum politikusok médiahasználatára vonatkozó statisztikái szerint tavaly 6 százalékponttal emelkedett a kormányoldal megjelenése a hír- és politikai műsorokban, 65-ről 71 százalékra.  A beszámoló tartalmazza azt is, hogy a korábbi törvény értelmében 161 nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató működött Magyarországon, közülük 81 kérte átminősítését közösségi médiaszolgáltatóvá, ebből a médiatanács 50-et ismert el. Az el nem ismert szolgáltatók kereskedelmi jellegűvé váltak.

 A dokumentum statisztikáiból megismerhetők a rádiózási, televíziózási szokások, a legnézettebb műsorok, internetezési, filmforgalmazási adatok, és a könyvkiadás mutatói, emellett megismerhetők belőle a reklámköltések is.