A hajléktalanságra nem a hatósági fellépés a válasz
Az alapvető jogok biztosa emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy novemberi döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra használatát. Az ombudsman utalt arra, hogy Tarlós István főpolgármester megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros egyes forgalmas közterületein megforduló hajléktalanok jelenlétére, és sajtónyilatkozatokban, "de sohasem közvetlenül", többször meghívta az ombudsmant egy aluljárói sétára, és az ott kialakult helyzet közös szemrevételezésére.
Szabó Máté közölte: személyesen és munkatársai révén a hétvégén tájékozódott a helyzetről. Benyomásai alapján valóban többen választják ma a közterületen élést, mint amikor ezt az Alkotmánybíróság határozata előtt a rendőrség pénzbírsággal sújthatta. Ez zavarhatja a közlekedőket, az ott működő szolgáltatásokat, mert valóban ütközik az aluljárók és metróállomások forgalmi és civilizációs elvárásaival - ismerte el. Erre azonban a válasz nem a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés, mert csak arrébb tolja a hajléktalanság formáit - mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a korábbi helyzet alapjogi szempontból visszás volt, amit nem csak idehaza, hanem Magyarország nemzetközi megítélését befolyásoló módon a határainkon kívül, például a FEANTSA (az Európai Unió hajléktalanügyi civil koordinációs szervezete) dokumentumaiban is szóvá tettek.
Az európai nagyvárosok egy részében, ahol hathatósan tudják kezelni a hajléktalanság problémáját, a megoldás lényege az önkormányzatok, a lakosság és a hajléktalanok érdekeit védő civil szervezetek és a szociális ellátók párbeszéde során közösen elfogadott normákon nyugvó gyakorlat - emeli ki. Ez egyfelől szociális jellegű, másfelől kiegészíti a rendbontások és a mások jogainak sérelmével járó magatartások következetes hatósági ellenőrzése, akár szankcionálása - húzta alá a biztos.
Szabó Máté kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság határozata óta eltelt időszak vizsgálati tapasztalatainak alapján felajánlja a közreműködését. Egyéb közvetítő tevékenységet azonban sem most, sem a jövőben nem áll módjában folytatni a főváros hajléktalanpolitikájában, mert kizárólag a hatáskörét megszabó törvény szerint járhat el - hangsúlyozta.