A hadseregnél nincs korrupció – vagy csak nem jelentik?
„A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozatban rögzített feladatokhoz kapcsolódóan 2012 novemberében került kijelölésre a bejelentéseket fogadó, feldolgozó és a szükséges eljárásokat megindító személy, akihez a kijelölése óta eltelt időszakban nem érkezett korrupcióra vonatkozó bejelentés” - Hende Csaba honvédelmi miniszter ezt válaszolta az MSZP-s Juhász Ferenc kérdésére a Hír24 cikke szerint.
A volt tárcavezető arra is választ várt volna, hogy 2012-ben pontosan hány modernizált gépkarabélyt, géppuskát, gránátvetőt és aknavetőt vett a Magyar Honvédség. A miniszter korábbi válaszából kiderült, hogy ezekből „bruttó 1319 millió forintért mindösszesen 259 készletet” szereztek be, de Juhász Ferenc ezzel nem elégedett meg, a részletek is érdekelték, de azok Hende Csaba szerint nem nyilvános adatok. Ezért a miniszter elküldi az iratokat a parlamenti szakbizottság elnökének, aki biztosíthatja a betekintést.
Korábban a Transparency International londoni központja 82 országnál számolta ki az úgynevezett védelmi korrupciós indexet, amelynek alapján Magyarország azon államok közé tartozik, amelyeknél a védelmi ágazat korrupciós kockázatai mérsékeltek. Ez a viszonylag széles körű kontrollnak köszönhető.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága például érdemben ellenőrzi a védelmi politikát, és az ágazatra jellemzőek a nyilvános szakmai viták is. A honvédség költségvetése része az ország költségvetésének, vagyis megtudható, mennyit költenek az a honvédelemre. Az azonban már nem teljesen átlátható, pontosan mire megy el ez a pénz.
A Transparency International szerint az egyik legnagyobb probléma a titkosítás. Bár az országgyűlés hagyja jóvá a titkos honvédségi beszerzéseket, a képviselők igazából nem tudják, mire költik el az adófizetők pénzét. Az ilyen kiadások célszerűségi ellenőrzése is megoldatlan.