Az ORFK csütörtöki tájékoztatása szerint  az év első négy hónapjában (az előző év azonos időszakához képest) tovább javult a közlekedésbiztonság. Tavaly azt mondták: „40 éve nem történt ilyen kevés halálos és súlyos sérülésekkel járó baleset a magyar utakon”, az idén azt, hogy a javulás töretlenül folytatódott. Április végéig 13 százalékkal kevesebb személyi sérüléssel végződött baleset történt az utakon, mint 2009 első négy hónapjában, 45-tel kevesebben haltak meg, és ezerrel kevesebben sérültek meg, mint 2009 első négy hónapjában.

A baleseti okok semmit sem változtak a korábbiakhoz képest. A személysi sérüléssel, vagy halállal végződött balesetek 31 százalékát a gyorshajtásra, 24 százalékát az elsőbbségi, 14 százalékát pedig a kanyarodási szabályok be nem tartására vezetik vissza.

A balesetek kétharmadát az autósok, tizedét a tehergépkocsi-vezetők, nyolc százalékát a biciklisek, és mintegy hét százalékát a gyalogosok okozzák. Óberling József ezredes, az ORFK közlekedési főiosztályvezetője szerint, kollégái még mindig meg tudják lapni a gyalogosokat, amikor közlik velük, hogy balesetokozásért ugyanolyan büntetésre számíthatnak, mint az autósok. Persze a sok biciklista is tágra nyílt szemekkel hallgatja, hogy ő sem ihatna, mielőtt kerékpárra ül.

A látványos javulást a rendőrség egyértelműen az objektív felelősség 2008 májusi bevezetésével indokolják. Az óta a leggyakoribb szabálysértéseket (gyorshajtás, tiloson áthajtás, szabálytalan várakozás, és így tovább) közigazgatási bírsággal büntetik. Ez azt jelenti, hogy az automata sebességmérőkkel, távvezérelt kamerákkal, vagy az sofőr távollétében a szabálytalanul parkoló autójáró speciális rendeltetésű PDA-val készített felvétel alapján a rendőrség a jogszabályban előírt összegű bírságot az autó tulajdonosára, üzemben tartójára veti ki, és nem vizsgálja, hogy ténylegesen ki használta az autót az adott esetben, azaz ki követte el a szabályszegést. Amennyiben a tulajdonos az elkövető, és (hitelt érdemlően bizonyítva) megnevezi ki volt a tényleges szabálysértőt, a vele szemben meghozott közigazgatási bírságot megállapító határozatát visszavonja és a szabályszegővel szemben szabálysértési eljárást indít.

A sokat vitatott eljárás lényege, hogy a bírság elkerülhetetlen, a maximum 300 ezer forintos közigazgatási bírságot valakinek ki kell fizetnie. A rendszer majdnem teljesen automatizált.  A sebességmérők felvételeit az országban egy helyen, Szombathelyen, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozzák fel, onnan  küldik ki az értesítést az autótulajdonosoknak, hogy közigazgatási eljárás indult ellenük. Ha nem nevezik meg a tényleges szabálysértőt, a határozat jogerőre emelkedik és így vagy úgy, fizetniük kell.

Legalábbis ez az elv. A gyakorlatban ugyanis a kiszabott közigazgatási bírságok harmadát sem fizetik be a megbírságolt autótulajdonosok. Az idén mintegy 175 ezer ügyben hatmilliárd 175 millió forint közigazgatási bírságot vetett ki a rendőrség, amiből alig több mint 2,6 milliárd forintot fizettek be. A fizetési hajlandóságot javítandó a rendőrség az idén a korábbi évekhez képest megháromszorozta a végrehajtási eljárások számát. A cégautókra kiszabott bírságot az APEH, a magánszemélyek birtokában lévő kocsikra kivetett bírságot pedig a tulajdonos lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője jogosult behajtani.

Rendőrségi források szerint az APEH még viszonylag jó, 75 százalékos hatékonysággal hajtja be a be nem fizetett közigazgatási bírságot, az önkormányzatok azonban csupán az esetek 20-25 százalékában eredményesek. A végrehajtást többnyire azzal az indokkal nyilvánítják sikertelennek, hogy a tulajdonosnak nincs jövedelme. Néhány jegyző azonban elismerte, nem hajlandó végrehajtást indítani olyan helyi lakosok ellen, akik havonta náluk kilincselnek segélyért, mert amit behajtanának az államnak, azt kétszeresen kellene visszafizetniük az illetőnek segélyek formájában.

A rendőrség azonban egyre inkább aggódik az alacsony bírságbevételek miatt. A költségvetési törvény értelmében a rendőrség teljes – más államigazgatási szervekhez képest kiemelt, a feladatokhoz képest azonban még is szűkös  – költségvetéséből 16 milliárd forintot a közigazgatási bírságokból kell előteremteniük. Ha nem fizetnek a lefotózott gyorshajtók (vagy ha egy csapásra drasztikusan lecsökkenne a gyorshajtások és más szabályszegések száma) az év végére felborulhat a rendőrség költségvetése.

Az ORFK illetékeseinek gondjait csak tovább növeli, hogy a kormány döntése értelmében 60 napon  belül jogerősen el kell intézniük a közigazgatási ügyeket, különben már ki sem szabhatják a bírságot, a 60 nap ugyanis jogvesztő határidő. A rendőrség szerint nem minden esetben tartható a 60 napos határidő, így a jogalkotó, aki eredetileg a polgároknak akart kedvezni azzal, hogy nem engedte a rendőrségnek végtelenségig elhúzni az eljárásokat, indokolatlanul teremtett egy kiskaput a rendszerben. Csak idő kérdése, hogy mikor fedezik fel tömegesen az autósok ezt a kibúvási lehetőséget.

Az objektív felelősségi körbe tartozós szabálysértések elkövetői közül a a gyorshajtók és a tilopsban várakozók számíthatnak a leginkább bírságra. Februártól májusig, három hónap alatt a közigazgatási íbrsággal sújtott autósok 98 százaléka e két sazbáylszegést követte el. Tiloson áthajtásért országosan mindössze 754, az autópályák leálló sávjainak nem rendeltetés szerű használatáért pedig csupán 91-en bűnhődtek.

Felmerül a kérdés: vajon abírságbevételek növelési végett nem foglalkozik a rendőrség a többi, nehezebben bizonyítható (bár kétségtelen, ritkábban elkövetett) közúti szabályszegéssel. Az ORFK tagadja, hogy bevételi szempontokat is figyelembe venne a rendőrség a traffipaxis telepítésekor. Sőt, mint elmondták, több rendőr ellen is indult már fegyelmi eljárás azért, mert olyan helyen mértek, és bírságolták meg az amúgy az ott megengedett maximális sebességet túllépő autósokat, ahol annak közlekedésbiztonsági szempontból az ég világon semmi rételme nem volt.

Bár a 16 milliárdos bevételi előirányzat fényében nehezen hihető, hogy bevételi sezmpontoktól függetlenül telepítik a traffipaxokat, tény, hogy egyes autósokat a több tízezres bírság sem tart vissaz a száguldozástól. Az idei csúcstartó 251-el hajtot az autópályán, egy másik autó 196-tal ott, ahol csak 80-nal lehetett volna, a lakott tarületi csúcsot pedig Fehérgyarmaton állította be egy autós 188-cal. Mindhárom autó gazdája 30 ezer forintos csekket kapott a rendőrségtől.

Jó hír a gyorshajtóknak, hogy a kozigbirsag.police.hu oldalon immár bankkártyával is rendezhetik a számlát.