A szakmai érdekvédő szervezet a hét elején tiltakozó nagygyűlésen követelt állami garanciát a családi patika vállalkozások biztonságos működéséhez. Ennek érdekében elvárják, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosító javaslataiba kerüljön vissza az állami szabályozás fenntartása, az újabb üzlet nyitások korlátozása. A gyógyszerészek úgy értékelték, hogy veszélyben van a biztonságos gyógyszerellátás, mert több mint 700 patika került csőd közelbe, mióta nincs piaci helyzetük. 

Nem számolhatnak sok jóval a gyógyszertárak

A versenyhivatal ezzel szemben állítja: a másfél évvel ezelőtt kezdődött piacnyitás megmutatta, hogy a korábbi szabályozási modell gátolta a rugalmasabb alkalmazkodást a betegek igényeihez, s érdemben akadályozta a vállalkozásokat abban, hogy – a betegek jobb kiszolgálása érdekében is – a gyógyszertári szolgáltatások piacára lépjenek. Ugyancsak kiderült, hogy a gyógyszergyártók közötti verseny erősítésével lehetőség van a gyógyszerárak csökkentésére, s ezáltal érdemi társadalmi szintű megtakarítások elérésére is.

A gyógyszertári piacnyitás annak ellenére mutat kedvező eredményeket, hogy szigorodó makrogazdasági feltételek közepette, a gyógyszerpiac szűkülése idején történt meg. A megélénkült verseny hatására – már rövid idő alatt is – érdemben javult a betegek hozzáférése a gyógyszertári szolgáltatásokhoz azzal, hogy összességében 10-15 százalékkal is több patika működik, s különösen a forgalmas helyeken (például bevásárlóközpontok) akár a korábbi átlag másfélszeresét elérő nyitvatartási idők alakultak ki.

Ugyancsak javult a gyógyszertárak által kínált szolgáltatások választéka is, s egyre több helyen nyújtanak a patikák az egészségi állapot ellenőrzésével kapcsolatos szolgáltatásokat (pl. vérnyomás- és vércukor szint mérés), miközben az árverseny első jelei is megjelentek. Egyes helyeken – ahol az eladóterekben a nem gyógyszer termékeket hozzáférhetővé tették a vásárlók számára – javult a fogyasztók tájékozottsága, egyszerűbbé vált a választék és az árak megismerhetősége, áttekinthetősége, összehasonlíthatósága. Ez önmagában is segíti a tájékozottabb, racionálisabb döntéshozatalt a fogyasztók számára, s lehetővé teszi olyan megtakarítások elérését, amelyek korábban kizárólag a kiszolgáló személyes empátiájától, hozzáállásától függött.

A gyógyszerek közötti versenyt erősítő intézkedések – különösen árlicit, s a támogatási lehetőségből történő kiesés, s az abból fakadó forgalom- és profitcsökkenés veszélye – hatására, az előző évekhez képest példátlan módon tömeges árcsökkentéseket sikerült elérni. Ez pedig összességében megtakarításokat eredményezett – főként közvetetten, az közfinanszírozási ráfordítások csökkenésén keresztül – a magyar járulékfizetőknek.

A Magyar Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a területet szabályozó törvényekkel, s néhány kisebb jelentőségű hibát leszámítva, alkotmányosnak, és összességében fenntarthatónak nyilvánította az új szabályozási modellt.

Mindezek után érthetetlen, hogy milyen közérdekek szolgálnának alapul a vonatkozó szabályozás fontos, versenyt generáló pontjainak megváltoztatására.

Azok a törekvések, amelyek a korábbi – kizárólag egyes vállalkozói csoportok érdekeit szolgáló – szabályozás visszaállítását szorgalmazzák, nem igazolt érveken alapulnak. A közjó, a betegek, s a járulékfizetők érdeke nem azonos a gyógyszer és gyógyszertári piac szereplőinek érdekeivel. A Gazdasági Versenyhivatal a lobbi érdekeknek való ellenállást, a verseny erősebb kényszerén alapuló szabályozás fenntartását szorgalmazza mind a patikai, mind a gyógyszerpiacon.