Az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében a Political Capital hosszan foglalkozott a Magyar Gárda feloszlatásának politikai következményeivel, és megerősítette korábbi közlését, mely szerint a mozgalom nem szűnik meg a jogi döntéssel. Ha a Magyar Gárda hivatalosan bejegyzett szervezetként nem is működhet tovább, demonstrációkat tarthat, hiszen a tagok azokat magánszemélyként is bejelenthetik - írták.

Következtetésük szerint a Magyar Gárda Egyesület jogerős feloszlatása rövid távon aktivizálja a Magyar Gárdát. A szervezet azért, hogy saját létezését bizonyítsa, rendszeres felvonulásokat fog tartani, ezzel "tesztelve és provokálva" a jogalkalmazókat és a politikai szereplőket. "A Magyar Gárda az indokolatlan rendőri erőszak elszenvedőjeként, áldozati szerepben próbálja felébreszteni és fenntartani önmaga iránt a közvélemény rokonszenvét" - vélekedtek.

Úgy látják, hogy az elkövetkező időszakban megszűnik vagy gyengül majd a gárda feletti politikai kontroll. A legnagyobb veszélyt szerintük az jelenti majd, hogy a Jobbik nem tudja kontrollálni a gárdát, és a párt tagtoborzó, mozgósító, kommunikációs eszközéből a szervezet - immáron illegális - mozgalommá változik.

Mint kifejtik, Vona Gábor Jobbik-elnök kényszerhelyzetbe került múlt szombaton, kénytelen volt ugyanis megjelenni a tüntetésen, különben a gárda elszakadása radikálisan felgyorsult volna. A Jobbik vezetése elkeseredett küzdelmet folytat azért, hogy fenntartsa a Magyar Gárda feletti kontrollt, annak irányítása viszont mintha már részben ki is csúszott volna a párt elnökének kezéből - írta a PC.

A Magyar Gárda jogerős feloszlatása új, kedvezőtlen helyzetet teremtett a Jobbik számára: a párt több szempontból is kényszerhelyzetbe került - jelentették ki. Álláspontjuk szerint ugyanis eddig a Magyar Gárda jelentette a "hidat" a Jobbik és a legszélsőségesebb rendszerellenes csoportok között, melynek segítségével a Jobbik össze tudta kötni "a céljaiban és eszközeiben egyébként rendkívül heterogén" szélsőjobboldal különböző csoportjait.

A Magyar Gárda törvénytelennek minősítése utáni atrocitásokkal azonban a Jobbik a tettleges, erőszakos rendszerellenesség védelmezőjének szerepébe kényszerült, nyíltan konfrontálódva a jogállam intézményeivel és azok döntéseivel - hangsúlyozták, közölve: a rendőrséggel való nyílt és rendszeres szembeszegülés, illetve a jelenlegi demokratikus jogállami berendezkedést nyíltan elutasító, az utcai rendbontások egyik főszervezőjeként ismert Budaházy György melletti kiállás a párt szavazóinak egy részét eltaszíthatja a párttól.

A kockázatelemzés szerint a Magyar Gárda elleni fellépés a kormány és a szocialisták számára akár esélyt is jelenthet a szavazók egy részének visszaszerzésében; közvélemény-kutatások szerint ugyanis a választók többsége helyesli a gárda betiltását. A gárda elleni hangsúlyos fellépés ugyanis jól összeköthető a szocialista párt és a kormány a közelmúltban indított, közbiztonságra fókuszáló kampányával is, amellyel éppen saját térfelén igyekszik a Jobbikot gyengíteni az MSZP - fűzték hozzá.

A Fidesz azonban - mint folytatják - már önmagában a Jobbik megerősödésével is nehéz helyzetbe került, a Magyar Gárda feloszlatása pedig tovább erősíti a párt bizonytalanságát a kérdésben. Álláspontjuk szerint a legnagyobb ellenzéki párt számára a jelenlegi helyzet jó lehetőséget jelentett volna arra, hogy "a törvényesség-törvénytelenség dimenziója mentén" egyértelműen elhatárolja magát a Jobbiktól.

Emlékeztetnek: a Fidesz egyértelműen kizárta a Jobbikkal való koalíciót, emellett azonban továbbra is a Jobbik témáit próbálja "elszívni", a direkt konfrontációt kerülve, nehogy szavazóinak egy része inkább a radikálisabb megoldásokat kínáló pártot válassza.