A gárda és a Jobbik is keresi a kiskapukat
Rendbontás nélkül, jelentős rendőri jelenlét mellett, de komolyabb hatósági beavatkozás nélkül zajlott le, s ért véget szombat délután egy szentendrei magántelken a régi-új Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért Mozgalom "családi napja". A rendezvényen - a rendőrség részbeni kijátszásával - 620 új (vagy régi-új) gárdatisztet, illetve tagot is felavattak több száz szimpatizáns jelenlétében.
A résztvevők száma tudósítónk becslése szerint összességében meghaladta az ezret. A Sztaravodai úton található magántelek bejáratát a gárda csendőrei (csendőrség feliratú számozott, fekete mellényekben, sapkájukon kakastollal) őrizték, a telek-határ mentén körben, bérelt autóbuszaikkal torlaszolták el az esetleges behatolók útját.
A történtek értékelése vélhetően még sokáig témát ad a szakértőknek. Ami biztos, a Jobbik és a gárdisták továbbra is keresik a jogi kiskapukat rendezvényeik, tevékenységük legalizálásához. Ennek újabb fordulójaként a héten rövid idő alatt családi napra átnevezett s magánterületre meghirdetett újgárda-avatót is vélhetően a rendőrség által kilátásba helyezett határozott fellépés megkerülésére hirdették meg.
A "piknik" előzménye ugyanis, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a héten hozott határozataiban nem engedélyezte a gárda - avatásra vonatkozó - bejelentéseit, s közölte: ha mégis utcára vonulnak, feloszlatják a rendezvényt. A tiltó határozatok miatt a szervezet bírósághoz fordult, ám az a BRFK-nak adott igazat. Pénteken az Esztergomi Rendőrkapitányság is megtiltotta az Új Magyar Gárda szombatra kérvényezett tisztavató rendezvényét részben arra a jogerős bírósági ítéletre hivatkozva, amely helybenhagyta a Budapestre tervezett országos tisztavatásra vonatkozó rendőrségi tiltást.
A gárdisták azonban nem adták fel, s ebben ismét Kisanyik Imre szentendrei vállalkozó személyében akadt segítőjük, a szóban forgó magántelek ugyanis - információink szerint - a vállalkozó, egykori ferences diák tulajdonában van, aki 1998-ban politikai ambíciói kielégítésére a szentendrei horvát kisebbség listáján indult s lett képviselő az önkormányzati választáson. Az ingatlanon már korábban is több gárdarendezvényt, illetve gyakorlatozást tartottak. Kisanyik a kezdetektől önzetlen támogatja a gárdistáknak, segítségét Bencsik András meleg szavakkal köszönte meg a Demokrata hasábjain még tavaly márciusban.
Az Új Magyar Gárdát - az elődszervezetet is létrehozó - Vona Gábor, a Jobbik elnöke annak ellenére nem tekinti jogfolytonos tömörülésnek, hogy a Fővárosi Ítélőtábla július 2-án a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesülettel együtt a Magyar Gárda Mozgalmat is feloszlatta. Indoklásában kimondta: "egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel".
A bírói érvelés rámutatott: a Magyar Gárda Mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg. A Jobbik ezután július 11-én nagygyűlést tartott a Szabadság téren, ahol köz-felkiáltással újjáalakították a Magyar Gárda Mozgalmat. Mivel az ítélet indokolása egyfajta "eligazítást" adott, a rendőrség a demonstráció után azonnal nyomozást rendelt el izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.
A szombati gárdaavatást eredetileg délután háromra hirdették meg. Ez azonban megtévesztésnek bizonyult, amit utóbb a rendezvény szónokai öndicsérő szavakkal - "fricska a hatalomnak" - illettek. A rendőrség azért résen volt: már reggel (tehát öt-hat órával a beharangozott avatás előtt) észlelte, hogy a magánterületen szervezett formában - a Fővárosi Ítélőtábla által jogerősen feloszlatott - Magyar Gárda mozgalom tagjai jelentek meg, s az egyenruhába öltözött személyek alakzatba fejlődve mozogtak.
Mivel a felszólítás ellenére sem fejezték be jog-szabálysértő cselekményüket, a rendőrök beléptek a rendezvény helyszínére, és megkezdték a gárdisták igazoltatását: 176 személy ellen tettek feljelentést "feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértése miatt". A rendőrök a helyszínen Vona Gábornak átadtak egy augusztus 24-ére szóló idézést, vele szemben egyesülési joggal való visszaélés megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.
A rendőrök ezután kivonultak a magánterületről. Vona Gábor ezután közölte: mivel jogszerűtlennek tartja a rendőri intézkedést - hiszen "magánterületre hatoltak be" -, ezért megteszik a szükséges jogi lépéseket.
A szombati rendezvény és a hatóság felemásra sikerült intézkedése valószínűleg még sok jogi vitát generál majd. Mindenesetre egyértelműen kiáll az intézkedés jogszerűsége mellett a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint "a rendőrségnek törvényi kötelezettsége állt fent az úgynevezett Új Magyar Gárda Mozgalom 2009. augusztus 22-i, szentendrei avatásának meg-akadályozására függetlenül attól, hogy arra nem közterületen került sor" - olvasható a jogvédő szervezet közleményében, melyben emlékeztetnek az ítélőtábla jogerős döntésére is.
A bizottság szerint nyilvánvalóan nem lehet komolyan venni azt az érvelést, hogy az "Új Ma-gyar Gárda Mozgalom" nem azonos a feloszlatott mozgalommal. Ennek ellenkezőjét maguk a vezetők és résztvevők teszik teljesen egyértelművé többek között a névválasztással és azzal, hogy "új" mozgalmi tevékenységüket a "régi" gárdaegyenruhában folytatják. A Helsinki Bizottság szerint a büntető törvénykönyv és más jogszabályok egyértelművé teszik, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetése és a mozgalomban való részvétel a hatályos magyar jog-szabályok szerint bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek minősül. A jogszabályok pedig azt is kimondják, hogy a rendőr köteles intézkedni, ha a közrendet sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, méghozzá nem-csak közterületen, hanem magánterületen is.
Az azonban kérdés: elegendő volt-e az igazoltatás, vagy az egész rendezvényt fel kellett volna oszlatni. Kérdés, a bíróság az előzmények ismeretében hajlandó-e bejegyezni egy "új gárdát vagy mozgalmat, esetleg más egyesülést", s a történtek érinthetik-e a Jobbik - mint párt - további sorsát. Ezeket az összefüggéseket az ügyészség jogosult megvizsgálnia.
