Nem titkolózunk a közműadóval kapcsolatban, csak nem szeretnénk felizgatni a közvéleményt – jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés vízművekről szóló előterjesztésének vitájában, majd hozzátette: annyit azért elárulhat, ha a kormány elfogadja a budapesti önkormányzat Naszvady György államtitkárral közösen kidolgozott javaslatát, akkor az sokakat meg fog lepni, mert nem egészen úgy néz ki, mint ahogy most sokan gondolják. De nem kell már sokáig várni, szeptemberben megszületik a kormánydöntés.

A Fővárosi Vízművek hitelezésére felkért bankok vélhetőleg egyik változatnak sem örülnek majd, hiszen ez még kockázatosabbá teszi a fővárosi cég számára nyújtandó kölcsön visszafizetését. A pénzre azonban nagy szükség lenne, lévén a főváros saját folyószámla-hitelkeretéből adott az üzletre 12 milliárdot.

Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés március végi zárt ülésén döntött a Fővárosi Vízművek Zrt. 25 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlásáról, illetve a francia Suez és a német RWE közös konzorciumával 1997-ben kötött szerződéseinek felbontásáról. A megállapodás értelmében a főváros összesen 15,1 milliárd forintot fizet a tulajdonrészért és a menedzsmentjogokért. Az első 8 milliárdos részletet szerződésbontáskor kell kifizetni, s a következő négymilliárd is esedékessé válik a következő két évben – a fentiekből úgy tűnik, a főváros már ezt is kifizette –, míg a fennmaradó rész a konzorcium 2,5 milliárdos hitelállományának átvállalása. Tarlós István kezdetben a cég nyereségéből fizetett volna, ám ennyit sok év alatt sem termel ki a cég. Később azt mondta a városvezetés, hogy a vételárat a vízművek, illetve egy másik közműcég által felvett hitelből fedezik.

Mindebből az lett, hogy a mai közgyűlési határozattal a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. beolvad a vízművekbe. Az uniós források könnyebb elérése mellett a városvezetés szerint ez sokat segíthet a vízművek hitelképességének biztosításában. A beolvadás ugyanis vagyonkoncentrációt és mintegy 20 százalékos forgalomnövekedést jelent a közös társaságnak.

A pénzintézeteket mintha ez sem hatotta volna meg. György István elismerte, hogy a cégösszevonás után a közművezetékek önkormányzati tulajdonba kerülnek, ami a társaság hitelképességi pozícióit tovább rontja. A bankok pedig egyre újabb és újabb feltételeket támasztanak, amelyek egy részének teljesítéséhez közgyűlési határozatra van szükség. Így például a hitelnyújtás feltételéül szabták, hogy a tulajdonos fővárosi önkormányzat írásban nyilatkozzon arról, hogy a hitel teljes futamideje alatt – legfeljebb 15 évig – Budapesten kizárólag a Fővárosi Vízművek Zrt. lehet a vízszolgáltató. Tüttő Kata szocialista képviselő kérdésére válaszolva György István elmondta, hogy a főváros csupán szándéknyilatkozatot tud erről adni a bankoknak, amit jogszabályi környezet változásakor újra kell tárgyalni. A főváros egyéb – például pénzügyi – biztosítékot nem adhat erre. Losonczy Pál, jobbikos képviselő, a vízművek felügyelőbizottságának tagjaként azt is elárulta: a bankok horribilis kamatot kérnek.

Tarlós István főpolgármester szintén Tüttő Katának válaszolva azt is elárulta, hogy nemsokára nyilvánosságra hozzák a Fővárosi Csatornázási Művek megvételére vonatkozó ajánlatukat. A városvezetés a vízművek visszavásárlásakor nyilvánította ki azon szándékát, hogy a főváros folytatja a közműcégek visszavételét, és a következő célpont a Fővárosi Csatornázási Művek lesz. A főpolgármester akkor azt is jónak tartotta volna, ha az összes vízi közművet – vízmű, szennyvíztisztító, csatornázási művek, szippantósok – egy cégbe vonnák össze, de azt már akkor is látta, hogy erre ebben a ciklusban aligha kerülhet sor.