Ahhoz, hogy a BKV működőképes maradjon, a fővárosnak gyakorlatilag mindenhonnan pénzt kell elvonnia – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában György István. A városüzemeltetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes közölte: elvi lehetőségként számolni kell a fővárosi tömegközlekedés leállásával is.

György István kiemelte: a BKV másfél milliárd utast szállít évente, leállása napok alatt beláthatatlan következményekkel járna. A főpolgármester-helyettes ugyanakkor hozzátette, bízik abban, hogy lesz kellő bölcsesség minden partnerben ahhoz, hogy ez ne következzék be.

Ahhoz, hogy a cég talpon tudjon maradni, rendezni kell a folyó fizetési hiányt, de egyelőre a 2003 és 2009 között felvett, 78 milliárd forint hitel visszafizetése is meghaladja a főváros teljesítőképességét – mondta György István. Áprilisig negyvenmilliárd forintot kell visszafizetni, erre azonban a fővárosnak nincs pénze – jelentette ki.

A BKV működőképességének megőrzéséhez Budapesten gyakorlatilag minden területről pénzt kell elvonnia – emelte ki György István. A főpolgármester-helyettes hozzátette: az intézményeknél 1-1,5 milliárd forintot próbálnak megtakarítani.

A BKV közszolgáltatási szerződésének lejártáig célszerű a jelenlegi paraméterkönyv szerint működtetni a járatokat – vélekedett György István. Úgy látja, hogy addig a folyó finanszírozási problémák is megoldódhatnak.

A városvezető szavai szerint Tarlós István főpolgármester a járatritkításokról szóló kijelentésével azt jelezte: az államháztartási törvény szerint ha a tulajdonos nem tudja finanszírozni a BKV-t, akkor kötelezettsége, hogy "addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér". Minden eszközzel bizonyítani kell azt, hogy a városvezetés nem követi el azt a felelőtlenséget, hogy olyan szolgáltatást kér a közlekedési társaságtól, amelyet nem tud kifizetni – tette hozzá.

Ismertette azt is, hogy a fővárosi Fidesz-KDNP frakció megvizsgálta, szakmailag hogyan képzelhető el a teljesítménycsökkentés és a 22 milliárd forintos megtakarítás. Döbbenetesnek nevezte azt az eredményt, miszerint a társaság a teljesítményének ötven százalékát csúcsidőben teljesíti, ekkor a járművek zsúfolásig tele vannak.

Csúcsidőszakban pedig kizárólag olyan áron lehetne járműveket kivenni a forgalomból, hogy az utasok csak a következő vagy azt követő járatra szállhatnának fel, ami a társadalmi hasznosságot tekintve sem indokolható – fejtette ki.

A főpolgármester-helyettes közölte azt is: ha nem csúcsidőben vennének ki járatokat, az azt jelentené, hogy napközben gyakorlatilag az egész buszközlekedést le kellene állítani, ami nyilvánvalóan nonszensz, továbbá a magas általános költségek sem csökkennének. Mint indokolta, ez esetben is ugyanannyi buszt kellene fenntartani, s a járművek karbantartási igénye nem csökkenne. Hozzátette: valamennyit lehetne spórolni az üzemanyagon, de buszsofőröket nem lehetne elküldeni, hiszen csúcsidőben szükség lenne rájuk, tehát bérköltséget sem lehetne megtakarítani.

"Ebből látszik, hogy ilyen típusú megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha csúcsidőszakban is kivonunk járművet, az viszont a szolgáltatásnak egy olyan mérvű visszafogását jelentené, amely jelentős utasszámvesztéssel, és jelentős jegyárbevétel-csökkenéssel járna" – emelte ki.