A képviselők Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét és a Legfőbb Ügyészség képviselőjét hallgatták volna meg az ároktői banda két tagjának fogolyszökési ügyével kapcsolatban.

Bárándy Gergely, a testület szocialista elnöke hangsúlyozta: nem bűnbakkeresés, hisztériakeltés, hanem a megoldások keresése céljából hívták össze az ülést. Érthetetlennek nevezte a kormánypárti képviselők távolmaradását, akik - mint mondta - két napja még azt jelezték, hogy eljönnek az ülésre, csakúgy mint korábban Pintér Sándor belügyminiszter, aki végül szintén nem jött el.

Handó Tünde és a Legfőbb Ügyészség képviselője egyaránt azt mondta, hogy bizottsági ülés hiányában nem tud érdemben nyilatkozni.

Harangozó Tamás (MSZP) az elmaradt ülés után újságírók előtt "szánalmasnak és gátlástalannak" minősítette a Fidesz eljárását. Leszögezte továbbá, hogy a rendőrség kötelessége lett volna a házi őrizetben lévők folyamatos ellenőrzése, az ügyészség felelőssége pedig az, hogy kezdeményezhette volna nyomkövető felszerelését a vádlottakra, de nem tette.

Fideszes képviselők nap folyamán tett bejelentéseire reagálva az ellenzéki politikus elmondta: a kormány és a kormánypárt "ötletcunamival" próbálja a felelősséget elhárítani, ami azonban csak politikai pr-fogás és saját bevallásuk szerint is alaptörvény-ellenes.

Az ellenzéki képviselő hozzáfűzte azt is, hogy pártja már a nyáron törvénymódosítást javasolt a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban is, ám ezt a fideszes képviselők indoklás nélkül lesöpörték. "Szóba se álltak velünk" - tette hozzá Harangozó Tamás, aki megjegyezte azt is: ha a hatóságok betartották volna a jelenlegi szabályokat, akkor sem kellene szabadlábon lennie a két szökevénynek.

Gulyás Gergely fideszes képviselő szerdán sajtótájékoztatón jelentette be: az ároktői banda ügye miatt pártja kezdeményezi, hogy a jövőben a legsúlyosabb bűncselekmények esetén ne legyen felső határa az előzetes letartóztatás időtartamának. Emellett 60, illetve 90 napban maximálnák a szakértői vélemények elkészítésének határidejét, és az előzetes letartóztatás bírói elutasítása esetén kötelezővé tennék a nyomkövető alkalmazását. Az erről szóló törvénymódosító javaslatot két héten belül benyújtják.

A módosítások értelmében a legalább 15 év szabadságvesztéssel fenyegetett életellenes bűncselekmények esetében eltörölnék az előzetes letartóztatás időtartamának jelenlegi, legfeljebb 4 éves felső határát. Ha pedig valamilyen okból a bíróság elutasítja az ügyész előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát, akkor a kiemelten súlyos bűncselekmények esetében kötelező legyen a nyomkövető alkalmazásának kezdeményezése. A Fidesz célja ezzel, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének elmaradása esetén se fordulhasson elő szökés az ilyen súlyú cselekménnyel vádoltak körében.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kifejtette: alkotmányos aggályok bármilyen törvényjavaslattal kapcsolatban felvethetők és "normális esetben" az sem fordulhatna elő, hogy három év alatt nem születik elsőfokú ítélet egy ügyben. De amíg a jelenlegi helyzet fennáll, addig a Fidesz-frakció feladata az, hogy az egész társadalom számára megnyugtató válaszokat adjon a problémára.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója korábban azzal indokolta a kormánypártiak távolmaradását az ellenőrző albizottság üléséről, hogy álláspontjuk szerint az ellenzék csak "politikai hisztériakeltést" tervez.

Az alkotmányügyi bizottság és a honvédelmi bizottság ellenőrző albizottságai közös szerdai ülésének napirendjén "az előzetes fogva tartás törvényes határidejének túllépéséhez vezető rendszerszintű problémák feltárása, és a lehetséges megoldási javaslatok megvitatása" szerepelt.

A meghiúsult ülés után Tóth Áron, az OBH elnöki kabinetjének vezetője újságíróknak arról beszélt: a másfél éve létrejött hivatal sokat tett a bírósági eljárások hatékonyabbá, gyorsabbá tétele érdekében. Ennek köszönhetően egy bírónak ma átlagosan 25 százalékkal kevesebb ügye van egyszerre folyamatban, mint 2012 elején, a legleterheltebb Fővárosi Törvényszéken pedig az egy bírónál egyszerre folyamatban lévő elsőfokú büntetőperek aránya 42 százalékkal csökkent.

Az OBH a kodifikáció során is igyekszik a véleményével elősegíteni a hatékonyabb igazságszolgáltatást eredményező jogalkotást, ennek köszönhetően csökkent a Fővárosi Törvényszék hatásköre, valamint a Fővárosi Ítélőtábla illetékessége - mondta a kabinetvezető, aki megjegyezte azt is: jelenleg országszerte a büntetőügyek 57 százaléka soron kívüli, és van olyan törvényszék, ahol ez az arány 83 százalékos.

Tóth Áron kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az ároktői ügyben a bíróság nem hibázott. Egyébként pedig most nem a felelősöket, hanem a súlyos bűncselekmények elkövetésével vádoltakat kell keresni.

Azon dolgozunk, hogy ilyesmi többet ne fordulhasson elő - fűzte hozzá a bírósági hivatal munkatársa.

A napokban megszökött a házi őrizetből az idősek sérelmére elkövetett rablógyilkosságokkal vádolt hattagú banda két tagja. Az ügyészség szerint a vádlottak 2008-2009-ben tucatnyi alkalommal támadtak rá gátlástalan, embertelen módon 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken. Két idős ember belehalt sérüléseibe, és a vádhatóság szerint több másik esetben is megállapítható az emberölés kísérlete. Az ároktői banda tagjainak ügyében lassan fél évtizede folyik a büntetőeljárás, ezen belül az elsőfokú büntetőper két éve. Perbeszédében az ügyész néhány hete öt vádlottnak javasolt tényleges életfogytiglant.