A Fidesz 106 jelöltje közül 96 tagja a mostani parlamentnek, a jobboldal által „régi világnak” titulált ellenzék viszont csak 34 jelenlegi képviselőt indít. Ha további négy évvel visszalépünk az időben, akkor a kormányoldalon 55, míg az Összefogás esetében 36 olyan jelölt akad, aki legalább két ciklusban dolgozott képviselőként – derül ki az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzéséből.

„Megújultunk” – kommunikálják a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusai a nyilvánosság felé, s bár  szándék világos, a kívánt eredményt – a 2002-2010-es kormányzás, illetve 2010-es történelmi vereség tükrében – viszont nem lehet négy év alatt elérni – legalábbis így látja az IDEA. Az MSZP elnökségében és egyes szervezeti egységeiben is jelentős változások történtek, ugyanakkor a megújulás kevésbé generációs, sokkal inkább kulturális és közpolitikai kérdés.

Mindezek együttesen is csak akkor működnek, ha a törekvéseket a nyilvánosság visszaigazolja, csakhogy az MSZP esetében ez egyelőre nem történt meg – állítja az intézet –, hiszen kevésbé a párton belüli innovációs folyamatokról, sokkal inkább például a bajai videóügyről vagy a Simon-ügyről folyik a diszkusszió. Ezek együttesen és külön-külön is azt mutatják, hogy a megújulás kérdése sok éven átívelő folyamat, nem egyszerűsíthető le személyi kérdésekre, miközben ez utóbbi kétségtelen előfeltétele a további változásoknak.

A Fidesz–KDNP kommunikációja a botrányos ügyekre is fókuszál, azokat nem egyszerűen partikuláris jelenségnek, hanem baloldali rendszerhibának állítva be. Fordulatai – a „Gyurcsány-koalíció” vagy a „bukott baloldal” – ugyanakkor utalnak a személyi kérdésekre, azon belül is az Összefogás „márka” alatt futó vezető politikusokra. Egyébként az országos lista első öt helyet tekintve valóban csak a PM-s Szabó Tímea az, aki a 2010 előtti politikai osztálynak és kormányzati garnitúrának nem volt tagja – mutat rá az elemzés.

Másfelől viszont a számokból kitűnik, hogy a baloldali „régi világ” szereplői kiszorulóban vannak, hiszen az MSZP egyéni képviselőjelöltjeinek átlagéletkora nem egészen 48 év, míg a jobboldaliaké 51 esztendőhöz közelít. A PM pedig szinte „csikócsapatot” indít, hiszen átlagosan a negyven évet sem éri el a párt színeiben indulók kora. A legidősebbek viszont a DK-sok: náluk 54 év az átlagéletkor.

Az intézet vizsgálta azt is, az egymással szembenálló két oldalon milyen arányban vonultatnak fel új arcokat A Fidesz–KDNP soraiban tíz jelölt van, aki először próbálkozik egyéni választókerületben, az Összefogás soraiban viszont 62. Utóbbiakat közül méretéből adódóan az MSZP tudhatja maga mögött a legtöbb, 41 újoncot, de még az Együtt is a kormányoldalinál több, 11 új embert indít.

A Fidesz 106 jelöltje közül 96 tehát most is képviselő, míg a másik oldalon 34-en vannak. A képet természetesen árnyalja az, hogy a Fidesz–KDNP frakciója lényegesen nagyobb, mint az MSZP-é, s ebből adódóan törvényszerű, hogy a baloldali párt jobb „megújulási mutatókat” prezentál. Ugyanakkor megállapítható, hogy az MSZP-nél, mint az Összefogás egyetlen „régi” pártjánál, arányaiban legalább annyi új és fiatal jelölt van, mint – a PM-et kivéve – az új pártoknál.

Az ellenzéki oldalon a legtöbb újoncot – 41-et - az MSZP indítja, de a PM nyolc jelöltje közül is négy először fut neki egyéni választókerületnek. A DK 18 egyéni jelöltje közül a 2010 előtti már országgyűlési képviselők száma hét, ehhez képest csak hat az újonc. Az Együtt esetében az előbbi három, míg 11 a teljesen új jelöltek száma.

Az sem meglepő, hogy az egyéni jelöltek közül csak az MSZP és a DK rendelkezik korábban kormányzati tisztséget betöltő jelölttel. Ez 12 fő, ugyanakkor a jobboldalon 25-en  vállaltak szerepet valamelyik kabinetben.

Az ellenzéki összefogás tehát az IDEA szerint átesett egy vérfrissítésen, amit az is mutat, hogy átlagéletkorát tekintve fiatalabb csapattal állt elő, és körükben korábban viszonylag kevesen viseltek kormányzati tisztséget. A megújulás terén – legalábbis az egyéni jelöltek tekintetében – az Összefogás jobban áll – hangsúlyozza az elemzés. A kormánypártok mégis képesek hatékonyan „régi világozni”, hatékonyabban, mint az a számokból következne. Így – vonják le a következtetést – a látványos személyi változások is csak kis mértékben javítják a baloldal szavazatszerző képességet