A Fidesz nem ért egyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) jelentéstevőivel, akik bírálták a magyar alaptörvény módosítását a hajléktalanok ügyében. A kormánypárt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az alaptörvény a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést, és - összhangban az Európai Parlament előírásával - törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására.

Magdalena Sepúlveda, az ENSZ rendkívüli szegénységgel foglalkozó különleges jelentéstevője úgy vélekedett, hogy "a kormány intézményesíti a hajléktalanok kriminalizálását, és előmozdítja a megbélyegzésüket". Szerinte az alkotmánymódosítás előítéleteket szít, és megakadályozza a hajléktalanokat abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal.

A Fidesz a közleményében azt írja, hogy nem ért egyet a jelentéstévőkkel, hiszen Magyarország Alaptörvénye a rendszerváltás óta először tartalmaz a hajléktalan emberek ellátását ösztönző rendelkezést és – összhangban az Európai Parlament előírásával – törekszik a közterületi hajléktalanság felszámolására. Míg 2006 és 2010 között 100-130 ember fagyott meg Budapest utcáin, addig a kormány beavatkozásának köszönhetően mára minimálisra csökkent a közterületi fagyhalálok száma. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Magyarországot ma bírálják hajléktalan-ügyben, miközben korábban éveken át tűrték, hogy tömegesen halnak meg fedél nélküli emberek.

A párt szerint a márciusi alaptörvény-módosítás lényege éppen az, hogy arra ösztönzi az államot és az önkormányzatokat, hogy biztosítsák a rászorulók elhelyezését. Az Alaptörvény kimondja: "Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani".

Mindemellett Magyarország kormánya egész Európában példaértékű intézkedéseket tett a hajléktanokért: az új önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok feladata a területükön hajléktalanná válás megelőzése és az utcán élők rehabilitációja. Új ellátóhelyek létesültek, a fővárosban hétszázzal emelkedett a férőhelyek száma; a Büntető Törvénykönyvben új büntetőjogi kategória lett a kiszolgáltatott személyek megalázása, továbbá idén csaknem egymilliárd forintra pályázhatnak a hajléktalan-ellátásban résztvevő intézmények.

A közlemény azzal zárul, hogy a közterületen történő szállás tiltása egyébként nem példa nélküli Európában, és az is bevett nemzetközi gyakorlat, hogy a közterület egyes részeiről a hajléktalan személyeket kitiltják: Belgiumban például törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak és abban éljenek az emberek, és hasonló korlátozást alkalmaznak többek között Csehországban is.