A Fidesz azt követeli, hogy az Országgyűlés ne halassza szeptemberre a Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló szavazást, hanem jövő hétfőn döntsön róla - közölte Répássy Róbert, a párt frakcióvezető-helyettese csütörtökön. Ennek érdekében a parlament mentelmi bizottságának fideszes alelnöke még csütörtökön kezdeményezi, hogy a testület hétfő délelőtt üljön össze, és tárgyalja meg a két MDF-es politikus, független országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos ügyet - mondta sajtótájékoztatóján a politikus. Répássy Róbert szerint ilyen tárgyi súlyú bűncselekményben még nem kérték parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Minél hamarabb

Az Index szerda este közölte: "az ügyészség hivatalosan is kéri az MDF elnöke és volt frakcióvezetője mentelmi jogának kiadását a parlamenttől. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak a megfigyelési botrányban játszott szerepükről kell számot adniuk a nyomozóügyészeknek"

Répássy Róbert tájékoztatóján kifejtette: a legfőbb ügyész két, úgynevezett közvádas ügyben kéri az érintett országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Álláspontja szerint mind az érintett politikusoknak, mind pedig az Országgyűlésnek az az érdeke, hogy ne két és fél hónapnyi bizonytalanság következzen az ügyben, hanem minél hamarabbi döntés.

Nem a hálaadás napja

"Ezúton felszólítjuk a szocialistákat, hogy ne most és ne ilyen módon akarják meghálálni az MDF támogatását, amelyet nyújtottak a pécsi polgármester-választáson, és ne most akarják meghálálni, hogy a demokrata fórum többször életben tartotta a Gyurcsány-kormányt" - hangsúlyozta az ellenzéki frakcióvezető-helyettes, hozzátéve: nem egy büntetőeljárás akadályozásával kellene "rendezni a számlát", mert ez az Országgyűlés tekintélyének rombolásához vezetne.

Saját példájukon bizonyítsák

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy Dávid Ibolya többször is azt mondta, hogy a közvádas bűncselekmények ügyében ne is illesse meg a mentelmi jog a képviselőket. "Most a saját példájukon tudják ezt bizonyítani, hogy nem kívánnak a büntetőeljárás útjába állni" - jegyezte meg a fideszes politikus.Közlése szerint közvádas ügyben a mentelmi jog fenntartása nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárást nem folytatják le, ugyanis nem évülhet el a bűncselekmény, vagyis most vagy később mindenképpen sor kerül a büntetőeljárásra. Tájékoztatott arról is, hogy a mentelmi bizottságnak Dávid Ibolya is tagja. "Reméljük, hogy nem vesz majd részt ebben a határozathozatalban" - fűzte hozzá.Közvádas bűncselekmények ügyében egyébként általában az volt eddig a főszabály, hogy a parlament felfüggesztette az érintettek mentelmi jogát - jegyezte meg Répássy Róbert.

Hiába minden?

Várhatóan már csak ősszel foglalkozhat az Országgyűlés mentelmi bizottsága és a parlament Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztésével - tudta meg az MTI. A távirati iroda értesülése szerint a legfőbb ügyész a mentelmi jogok felfüggesztését azzal az indokkal kérte, hogy a két MDF-es politikus megalapozottan gyanúsítható kétrendbeli személyes adattal visszaélés vétségével, valamint egyrendbeli kényszerítés bűntettével az adatgyűjtési üggyel összefüggésben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülése után kérdésre válaszolva megerősítette, hogy szerdán megkapta a legfőbb ügyész levelét, de annak részletes tartalmáról nem akart nyilatkozni az újságíróknak.

MDF: koncepciós eljárás

Koncepciós eljárás indult Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen az úgynevezett lehallgatási botrány ügyében - olvasható Dávid Ibolya és Herényi Károly csütörtök délután kiadott, közös közleményében. Eszerint az ügyészség téves úton jár, amikor a lehallgatási botrány áldozataiból gyanúsítottakat akar faragni. Az MDF elnöke - akinek megbuktatására egy gazdasági érdekcsoport puccsot szervezett, és ennek során a napvilágot látott hangfelvételek tanúbizonysága szerint „titkos adatgyűjtést" is megrendeltek - kész a nyilvánosság elé tárni minden információt, amit az ügyről tud, folytatódik a közlemény. Az MDF szerint a közvéleménynek meg kell tudnia, hogy kik és milyen eszközökkel szervezték a demokratikus Magyarország történetének egyik legsötétebb akcióját.

Milyen ország az?

"Dávid Ibolya 2008. szeptember 12-én sajtótájékoztatón - személyes adatok nélkül - ismertette annak a telefonbeszélgetésnek a leiratát, amelyben az UD Zrt. akkori vezetője és egy közismert bankár arról beszélgetnek, hogy az UD Zrt. megbízást kapott egy Dávid Ibolya lejáratását célzó titkos adatgyűjtési munkára - olvasható a demokrata fórum közleményében. A hanganyag szól arról is, kik állnak, milyen politikai célzattal a megrendelés mögött. A hanganyag valódiságát senki nem vitatta. Dávid Ibolya még aznap elment az ügyészségre és bejelentést tett, a birtokában lévő hangfelvételt pedig átadta a hatóságnak. A Legfőbb Ügyészség átvette a hanganyagot, majd viharos és feltűnő gyorsasággal elutasította Dávid Ibolya bejelentését. A Legfőbb Ügyészség két határozatot hozott arról, hogy őt nem érdekli mit tud Dávid Ibolya az ügy hátteréről, kitől, milyen formában kapta a felvételt, s arra sem született válasz, hogy Demeter Ervin volt titokminiszter egy nappal a CD nyilvánosságra kerülése előtt honnan tudott arról, hogy Dávid Ibolya megfigyelésétől lesz hangos a sajtó. Kitől, milyen titoksértés árán jutott ehhez az információhoz? Kilenc hónappal később, 2009. június 24-én nyilvánosságra kerül, hogy az UD Zrt. vezetője Tóth János az Indexet tájékoztatta az Ügyészség tervezett lépéseiről. Milyen ország az, ahol az Ügyészség szóvivőnek használja az eljárásban érintett ellenérdekű felet? Az Ügyészségre nem vonatkozik a szigorú hivatali titok, a szolgálati titok, a magántitok törvényi védelme? A Magyar Demokrata Fórumot mélységesen felháborítja az ügyészség eljárása."

Nyilvános kihallgatást!

Dávid és Herényi közleménye szerint bíznak benne, hogy az ügyészség nem ijedt meg az ügy szereplőitől - akik "nagy befolyással bíró üzletemberek és politikusok", és nem emiatt zárta le olyan gyorsan Dávid Ibolya bejelentésére tavaly szeptemberben az ügyet. Közleményüket azzal zárják, hogy készek az ügyészség elé állni, de követelik, hogy mindkettőjük kihallgatása legyen nyilvános, azon részt vehessenek a média képvelői.

'Meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet'

Az MTI úgy tudja, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló, az Országgyűléshez beérkezett kérelem alapja az a tavaly augusztus 1-jén rögzített telefonbeszélgetés, amelyet Tóth János, az UD Zrt. ügyvezetője és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója folytatott. A beszélgetés során Tóth azt mondta: egyesek azt szeretnék, ha "Dávid Ibolyára keresnének terhelőket", mert "meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet" és ebben az akkori alelnök Almássy Kornél "van benne".

Ultimátum Almássynak

A legfőbb ügyész levele szerint a hangfelvétel szeptember 10-én CD-re másolva Dávid Ibolyához került, aki a lakásán lejátszotta a felvételt politikai tanácsadója, Somogyi Zoltán és Herényi Károly előtt. Herényi és Dávid Ibolya ekkor megállapodtak, hogy a pártelnök felkeresi Csányit, Herényi pedig Almássy tanácsadójának a tudomására hozza, hogy a rendelkezésükre áll a hanganyag. Herényi Károly szeptember 12-én találkozott Tombor Andrással, és átadta neki a beszélgetés szó szerinti leiratát, majd egy másik iratot. Utóbbi lényege az volt, hogy Almássy aznap délig hozhat döntést arról, hogy a párt 13 órás rendkívüli sajtótájékoztatóján lemond parlamenti mandátumáról, MDF-tagságáról és nyilvánosan bocsánatot kér amiért "megengedhetetlen eszközökkel kampányolt", vagy az MDF meg nem nevezett politikusa megjelenik a sajtótájékoztatón a hanganyaggal. Tombor András nemet mondott Herényinek, a tanácsadó szerint ők nem jártak el jogellenesen.

Csányi: engem nem lehet zsarolni

A levélben az áll: Dávid Ibolya ugyanezen a napon felkereste Csányi Sándort, aki elismerte, hogy volt ilyen beszélgetés. A politikus előtt Csányi kihangosítón keresztül felhívta Tóth Jánost, és azt kérdezte tőle, gyűjtöttek-e adatot Dávid Ibolyára. Tóth nemmel válaszolt, de elmondta: Horváth József, a cég vezetője találkozott Almássy Kornéllal, aki kizárólag azt kérte, hogy a lakását és a telefonkészülékét technikai eszközökkel vizsgálják át. Dávid Ibolya ekkor azt mondta: nyilvánosságra hozza a felvételt, ha Almássy nem lép vissza az elnökjelöltségtől, nem mond le az alelnöki posztról és nem lép ki az MDF-ből. Az ügyészek szerint a pártelnök arra kérte Csányit, hogy "ezt ő intézze el". Csányi ekkor azt mondta Dávid Ibolyának, hogy őt nem lehet zsarolni, Almássy nem tett semmit, ez a módszer nem elfogadható, de az üzenetet átadta Almássynak. Almássy Kornél nemet mondott, erre a pártelnök közölte, hogy akkor nyilvánosságra hozza a felvételt. Ez ellen Csányi tiltakozott, közölve, hogy ehhez nem járul hozzá.

Azonosítható nevek

A legfőbb ügyész levele kitér arra is, hogy az MDF elnöke még a sajtótájékoztató előtt az Országházban az MDF rendkívüli elnökségi és frakcióülésén lejátszotta a hangfelvételt, amely alapján a nevek azonosíthatók voltak. Ezután Dávid Ibolya a sajtónak is átadta a telefonbeszélgetés leírt változatát, amelyben az érintettek nevét monogrammal jelölték. Kijelentette, hogy a telefonbeszélgetések során elhangzottak bűncselekményre utalnak, és az összefüggésben vannak az UD Zrt. képviselői ellen korábban indult büntetőüggyel. (A cég telephelyén két nappal korábban tartott házkutatást a rendőrség.)

CD, mint revolver?

A levél felidézi, hogy a sajtótájékoztató másnapján Dávid Ibolya, Somogyi Zoltán, illetve Almássy Kornél képviseletében Giró-Szász András találkoztak. Ekkor Dávid Ibolya azt kérte Giró-Szásztól, hogy Almássy az MDF választmányi ülésén őt támogassa, lépjen vissza az elnökjelöltségtől, és az MDF Almássy Kornélt támogató képviselői két héten belül mondjanak le. A pártelnök további hangfelvétel nyilvánosságra hozását is kilátásba helyezte, ha Almássy nem teljesíti a feltételeket.

'Fenyegetés hatására mondott le'

Almássy a legfőbb ügyész levele szerint a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy lemondjon az MDF-ben betöltött tisztségeiről, párttagságáról. Az ügyészek szerint Dávid Ibolya és Herényi Károly cselekménye Almássy politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, ezzel neki jelentős érdeksérelmet okoztak. A két képviselő a dokumentum szerint Tóth Jánosnak és Csányi Sándornak is jelentős érdeksérelmet okozott, mivel közmegítélésükben azt a látszatot keltették, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre.

Dávid Ibolya és Herényi Károly