A Fidesz korrigálta engedékenységét: mégis csípőből lőhetnek a sajtóra
A parlament hétfő este tartja a törvényjavaslat zárószavazását, de az alkotmányügyi bizottság még adhatott be változtatási kérelmeket. Éltek is ezzel, több mint húsz módosító indítványt nyújtottak be, közülük több érdemi változtatást jelent.
Az egyik legfontosabb "változtatás", hogy a médiahatóság által kiszabott bírságokat mégiscsak azonnal ki kell majd fizetni (emlékeztetőül: napilapokra 25 milliós, tévékre, rádiókra 50 milliós, a legnagyobb médiaszolgáltatókra pedig 200 millió forintos bírságot szabhatnak ki). Az eredeti fideszes médiatörvény-javaslatban is lényegében ez szerepelt, majd a médiumok és a szakmai szervezetek tiltakozása nyomán a parlament a múlt héten elfogadott egy fideszes módosítást, amellyel a médiahatóság határozatainak végrehajtására a bírósági fellebbezésnek halasztó hatálya van.
Az alkotmányügyi bizottság hétfőn beadott módosítása visszamódosítja ezt a szabályt. Amennyiben Balsai javaslatával együtt fogadják el este a médiatörvényt, akkor csak a legsúlyosabb büntetések (televízió, rádió adók engedélyének felfüggesztése, megvonása) esetében lesz mód a halasztásra, a többi jogsértés szankcionálásánál nem.
Mindezt Balsai azzal indokolta, hogy eddig éppen a "szinte automatikus bírósági felülvizsgálatok" miatt csökkent jelentősen a szankciók visszatartó ereje; "csak azon szankciók esetében indokolt fenntartani a végrehajtás felfüggesztésének lehetőségét, amelyek helyre nem állítható károkat, sérelmet okoznának egy esetleges későbbi pernyertesség esetén".
A médiahatóság egyébként a Balsai-javaslat alapján mégsem adhatna ki iránymutatást (például a korhatár-besorolásokról), hanem csak ajánlást, ami nem kötelező. A kötelező érvényű döntéseket: valamennyi hatósági határozatot viszont bíróságon lehet megtámadni - ha nem is halasztó hatállyal; a bíróság pedig megsemmisítheti a médiahatóság határozatait.
Az elektronikus médiumokra kiróható büntetéseken ugyanakkor "lazítana" is Balsai: az eredeti javaslatban ugyanis még akkor is kétmillió forintra büntethették volna egy televíziós, rádiós műsor főszerkesztőjét, ha előzőleg már teljesítette a médiahatóság büntetését (kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén meg kell szólaltatnia a másik felet is, vagy közzé tenni, hogy hibázott).
Balsai számos területen változtatna a törvényen. A digitális átállás időpontját például kitolná, mondván az eredeti, 2012. decemberi időpont tarthatatlan. Így az átállás határideje attól függ, mikorra lesz országos lefedettség - de legkésőbb 2014. december 31-ig át kell állni analógról digitális műsorszórásra.
A médiahatóság jogkörét érintő módosítás, hogy a frekvenciadíjakat a kormány állapíthatná meg, a Médiatanács véleményének kikérése nélkül.
Viszont a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz beérkező frekvenciadíjak felhasználásáról, arról, hogy a pénz "milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel", már maga a médiahatóság elnöke (Szalai Annamária) dönthet. Ezt az alapot - amely a közszolgálati média vagyona, illetve munkatársainak többsége fölött is diszponál januártól - egyébként átkeresztelik "Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappá". Ezt a módosító indítványokat jegyző fideszes Balsai István "a médiarendszer egyik legfontosabb intézményének" nevezi indoklásában.
Az alaphoz kerülnek többek között a köztévé, a közrádió és a távirati iroda értékes archívumai is. A közös archívumot közgyűjteménnyé minősítenék, ezzel igyekezve eloszlatni a szerzői jogi aggályokat, egyszersmind elősegíteni, hogy "az átadás folyamata egyszerűsödjön". (Új szabály, hogy az alaphoz kerülnek át a Magyar Rádió művészeti együttesei is.)
Változnak a műsorkvóták is: a kereskedelmi médiában éjszaka (éjféltől ötig) nem kell alkalmazni a magyar, európai és független művek arányára vonatkozó kvótákat, csak napközben. Az országos frekvenciát használó televízióknak hétköznap este 6 és 9 óra között, az országos rádióknak pedig reggel 8.30-9.30 között kell hírműsort közölniük, legalább 20, illetve 15 percben, a másoktól átvett híranyagot arányát pedig húsz százalékban maximalizálnák.
A legnagyobb csatornákon (RTL Klub, TV2) hétköznap reggel 7 és 8.30 között legalább 15 perc hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, este 6 és 9 között pedig legalább 20 perc hosszúságú híradót kell sugározni, az országos rádióadókon (Class FM, Neo FM) pedig reggel fél hét és fél kilenc között kell minimum negyedórás híradót adni.
Balsai visszapuhítaná azt a Fidesz által a múlt héten elfogadott jobbikos módosító javaslatot, amely alapján a híradóiban legfeljebb húsz százalék lehet a bűnügyi hírek aránya. Balsai módosítása alapján ez csak a "demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló" műsorszámokra vonatkozna, és csak éves átlagban kéne kiszámolni. A változtatást azzal indokolta, hogy a szabály ne lehetetlenítse el a közvélemény megfelelő tájékoztatását a közügyek tekintetében, illetve hogy ne sértse aránytalan mértékben a szerkesztési szabadságot.
Pontosítják a "kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket", amelyekre nem vonatkozhatna a kizárólagos közvetítés joga. A listát a médiahatóság készíti el, de azon csak a világ- vagy európai szintű események szerepelhetnének a módosítás szerint, amelyet az európai országok jelentős részében közvetítenek - "vagy magyar érdekeltségű" események, ezeket azonban nem definiálja Balsai sem.
Új szabály, hogy a hatóság legfeljebb három évre pályázat nélkül adhat valakinek műsorszórási engedélyt, közfeladat ellátására. A közfeladat ez esetben szükségállapot, elemi csapás, ipari szerencsétlenség, vagy "valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási igényeit" jelenti.
