A Fidesz várhatóan kezdeményezni fogja, hogy az országgyűlés már hétfőn fogadja el azt a jogszabályt, amely megakadályozná, hogy az ároktői banda újabb tagja kerüljön házi őrizetbe. Ezt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján.

Elmondta, megdöbbenéssel értesült arról, november 22-én K. András, az ároktői banda egyik tagja házi őrizetbe kerül. A politikus szerint ez gyakorlatilag a férfi szabadlábra helyezésével egyenlő, akit az ügyészség nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolja - idézte fel.

Rogán elmondta, azt fogják javasolni, hogy a parlament hétfőn az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatnál ne csak a módosító indítványokról, hanem az egész előterjesztésről szavazzon. Így november 21-én már hatályban lehet az a rendelkezés, miszerint nem szűnik meg az előzetes letartóztatás, ha a vádlottal szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indul eljárás.

Rogán Antal hozzátette: ezt a módosítást a Fidesz-frakció javaslatára nyújtotta be az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Mint mondta: ha hétfőn már zárószavazás lesz az előterjesztésről, akkor a maximum tíz napos aláírási és kihirdetési határidőket figyelembe véve, a törvénymódosítás november 21-én hatályban lesz. Egyébként a parlament honlapján két eltérő javaslat található: az egyik szerint az előzetes különösen súlyos bűncselekmények esetén legfeljebb öt évig tarthat, a másik viszont a fogva tartás idejét nem korlátozná.

A frakcióvezető közölte, konzultál a Fidesz frakcióelnökségének tagjaival és eldöntik, milyen formában történjék a zárószavazás. Ez attól is függ, hogy az ellenzéki pártoktól milyen támogatást kapnak - jegyezte meg.

"Elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hogy Magyarországon egy gyilkossággal vádolt ember szabadlábra kerülhet" – fogalmazott Rogán. Kitért arra is, hogy a törvénymódosítás több európai ország gyakorlatának megfelel, mert például Németországban, Lengyelországban és Svédországban sincs időbeli korlátozása az előzetes letartóztatásnak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

A jogvédők másként látják

Svédországban lényegesen rövidebb ideig tart az előzetes letartóztatás, és hasonló a helyzet Németországban is – jelentette ki kérdésünkre Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A lengyel helyzet más – tette hozzá –, de az indokolatlanul hosszú ideig tartó fogva tartás miatt sorozatosan marasztalják el Strasbourgban Lengyelországot is.

Az emberi jogi bíróság nem az európai emberi jogi egyezményben részes tagállamok belső jogát, hanem a tényleges gyakorlatot vizsgálja – hangsúlyozta Kádár. Ugyanakkor emlékeztetetett rá: előfordult, hogy Strasbourgban hat hónap előzetest is ésszerűtlenül hosszúnak minősítettek, más esetekben pedig kilenc hónapos, másfél éves, illetve két év négy hónapos fogva tartás miatt kötelezték kártérítés fizetésére a magyar államot, de a majdnem négy és fél évet egy különösen súlyos, élet elleni bűncselekmény gyanúsítottja esetében is soknak tartották.

Nem kellene felső határt szabni az előzetes letartóztatásnak, ha a hatóságok ilyenkor valóban soron kívül járnának el, de az ároktői banda ügyében négy év alatt még elsőfokú bírósági ítélet sem született, ami a jogvédő szerint elfogadhatatlan. Ez szerinte egyértelműen arra utal, hogy az igazságszolgáltatási szervezet vagy rosszul dolgozik, vagy nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitás az egyes bűncselekmények bizonyításához.

Mindez azonban Strasbourgot nem érdekli – jelentette ki Kádár. Néhány hónapnyi előzetes letartóztatás esetén még elfogadják, hogy a fogva tartást a szökés vagy elrejtőzés veszélyével indokolják, de ha valaki hosszabb időt tölt a rács mögött, azt igen alaposan meg kellene indokolni, bizonyítékokkal alátámasztva, hogy a gyanúsított tényleg szökni készül. Ezt a követelményt azonban szerinte a magyar bűnüldöző hatóságok nem mindig veszik komolyan.

Az emberi jogi bíróság a gyanúsított magatartásán kívül mást is mérlegel – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf. Ha a gyanúsított fogva tartását esetleg meg is tudják indokolni, arra már nemigen fogadnak el magyarázatot, amikor a büntetőeljárásban hosszú ideig semmilyen érdemi lépés nem történik. Vagyis: önmagában az emberi jogi egyezmény megsértését jelentheti, ha például a bűnügyi szakértői vizsgálat eredményére egy-két évet kell várni.

A jogvédő álláspontja: nem arra kellene költeni, hogy embereket évekig előzetes letartóztatásban tartanak – az őrizetesek naponta legalább nyolc-kilencezer forintba kerülnek –, inkább ezt a pénzt a technikai eszközök fejlesztésére lenne célszerű fordítani. Ha nem ezt teszik – emelte ki –, Magyarországnak arra kell számítania, hogy a strasbourgi bíróság rendre elmarasztalja az államot. Ráadásul a határidő nélküli fogva tartás lehetőségének bevezetése azt üzeni, hogy egy ügyet a hatóságok addig húzhatnak el, ameddig csak akarnak, ami egyébként nem csak a vádlott, hanem természetesen az áldozatok számára is sérelmes, és a börtönrendszert is megterheli.

A Magyar Helsinki Bizottság a képviselőkhöz kíván fordulni, hogy felhívja a figyelmüket arra: a törvénymódosítás ellentétes az emberi jogok európai egyezményével, de a magyar alaptörvénnyel is – közölte Kádár András Kristóf.

Nyilván az emberi jogi lobbi áll a javaslat hátterében, hiszen a tervezet elfogadása esetén ügyek sorát vihetik majd a strasbourgi bíróság elé, ahol nyilván nyerni is fognak – kommentálta Rogán bejelentését Magyar György ügyvéd, aki már több fogva tartottat képviselt sikerrel a magyar állammal szemben. Szerinte az ötlet a büntetőjogi populizmus egyik szomorú példája: ha a polgárok statáriális szigort akarnak, akkor megkaphatják.

Ezzel szemben a kiemelkedő tárgyi súlyú, közfelháborodást kiváltó esetekben gyorsan ítéletet kellene hozni, mert igazából így lehetne példát statuálni, és azt üzenni mindenkinek: a súlyos bűncselekmények elkövetői nem számíthatnak kíméletre – jelentette ki az ügyvéd. Ha viszont az eljárás elhúzódik, Magyarországnak számítania kell arra, hogy az emberi jogok európai egyezményének megsértése miatt sorozatosan elmarasztaló ítélet születik. Magyar Gábor ehhez hozzátette: a kártérítés mellett érdemes lenne arra is figyelemmel lenni, hogy a fogva tartásnak jelentős társadalmi költségei vannak, hiszen az őrizetes kiesik a munkából, és a családját is el kell tartania valakinek.