„A munkáltató a 2014. január 1-jét megelőzően keletkezett és ki nem adott szabadságot – a közszolgálati tisztviselő hozzájárulásával – 2014. február 1-jéig megválthatja” – így kívánja módosítani egyéni képviselői indítványával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt Kósa Lajos parlamenti képviselő, a Fidesz ügyvezető alelnöke. A politikus a munka törvénykönyvében is hasonló változást tart indokoltnak.

A hatályos szabályok szerint a közszolgálatban a munkáltatói jogkör gyakorlójának szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig kell kiadnia, azt azonban pénzben megváltani csak kivételes esetben – például a munkaviszony megszűnése esetén – lehet, és akkor is csak a tárgyévre vonatkozóan.

A munka törvénykönyve alapján foglalkoztatottak – tehát alapvetően a versenyszférában dolgozók – esetében a szabályozás ugyanilyen: a szabadságot az esedékesség évében, de legkésőbb az azt követő év március 31-ig kell kiadni, a korábbi években felhalmozott szabadságról viszont a jogszabályban egyetlen szó sem esik.

Kósa javaslata tehát alaposan lazítana a jelenlegi – maguk alkotta – rendszeren, hiszen a 2014 előtt ki nem vett összes szabadság kifizetését lehetővé tenné. Ezt azzal indokolja, hogy az új munka törvénykönyve szigorúbb szabályainak alkalmazására – amelyek idén januárban léptek hatályba – biztosított felkészülési idő rövid volt, ezért indokolt a korábban „felhalmozott szabadságok helyzetének rendezése”. Ezt a lehetőséget a politikus kiterjesztené a közszolgálati tisztviselőkre is.

Javaslatában egyetlen korlát szerepel: nem váltható meg pénzben a szabadság azon része, amely meghaladja az idén kiadott alapszabadságot – ez a közszolgálati tisztviselőknél 25, a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottaknál húsz nap.

Lamperth Mónika szocialista parlamenti képviselő Kósa előterjesztéséhez módosító indítványt nyújtott be, amely szerint a ki nem adott szabadságot az esedékesség évét követő július 1-jéig lehetne pénzben megváltani. Az eredeti javaslat ugyanis a közszférában és az állami cégeknél dolgozók javadalmazásának egy különleges jogalapját teremtené meg – állítja a politikus.

Arról van szó, hogy azok, akiknek még a 2014-es választás előtt szűnik meg a munkaviszonyuk, úgy kaphassanak szabadságmegváltás címén jelentősebb összeget, hogy azt ne terhelje a 98 százalékos különadó – fogalmaz Lamperth. Vagyis: úgy látja, saját csókosainak – szakmailag elfogadhatatlan tisztviselőinek –  papíron ki nem vett szabadnapjait fizetné ki a Fidesz azzal, hogy a szabadság megváltására vonatkozóan átmeneti szabályokat vezet be.

Az érintettek jövő februárban még nyilván munkaviszonyban lesznek – mondta a politikus –, de egy esetleges kormányváltás esetén esetleg menesztenék őket. Ebben az esetben kétmillió felett – amit a végkielégítéssel együtt számolnak – a szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után is különadót kellene fizetniük, de ha ilyen címen még a munkaviszony fennállása esetén fizetik ki őket, ezt a sarcot nem kell leróni.

Lampeth indítványa ugyanakkor azt is kizárná, hogy a 2010-től ki nem vett összes szabadságot kifizessék, mert javaslata szerint csak az esedékesség évében bennragadt szabadnapokat ellentételezhetnék. Azzal pedig, hogy a megváltás határidejét júliusra, tehát az új kormány megalakulása utáni időpontra tolnák ki, világos viszonyokat teremtenének, hiszen addig kiderülne: marad-e a jelenlegi kabinet, vagyis lesznek-e jelentős személycserék a közszolgálatban.

Egyébként szabadságmegváltás címén korábban is jelentős, nem egy esetben sokmilliós összeget fizettek ki a közszolgálatból menesztett kádereknek. Csakhogy akkor az általánosan érvényes szabályok szerint jártak el, és a Fidesz által bevezetett különadóval sem kellett számolni.