Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre - tette hozzá.

Kiemelte, az 55 ezres létszámmal "semmivel sem vagyunk előrébb, mint ahonnan elindultunk" néhány hete, miközben "napról napra változnak a koncepciók" és "elképzelhetetlen, hogy ebben bármiféle tudatosság is lenne". A HÖOK elnökségi tagja sajnálatát fejezte ki, hogy bővült azon szakok száma, amelyeket kizárólag tandíj fizetése ellenében lehet elvégezni. Ezzel szerinte a kormány beismeri, hogy "nem mondott igazat akkor, amikor azt állította, hogy nem lesz tandíj". 

Ehhez képest most az a helyzet, hogy vannak olyan szakok, komplett szakterületek, amelyekről az állam kivonul. A HÖOK képviselői nem látnak arra biztosítékot, hogy a lakosság ezeket a tandíjakat ilyen mértékben képes lesz megfizetni, és arra sem látnak még terveket, hogy ezt miként kívánja a kormány szabályozni - tette hozzá.

Kiss Dávid hiányolta azt is, hogy "még mindig nem ment ki a hivatalos felvételi tájékoztató", emiatt teljes bizonytalanságban vannak a felvételizők, akik "nem tudják, mihez kezdjenek", a HÖOK ezért is kezdeményezte a szombati találkozót Balog Zoltánnal. Megemlítette, hogy ez idáig nem kaptak semmiféle tervezetet a tárgyalás forgatókönyvét illetően. Elmondása szerint a  szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul "a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani".

Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembe vételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat.

Kitért arra is, hogy a HÖOK-nak semmi köze nincs ahhoz, hogy diákok hallgatói szerződések elégetésére készülnek.