Csődöt mondtak a hatóságok a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság helyszínelésekor, és kiderült: egyesek számára a "faluvégi cigány emberek életének nincs akkora értéke", hogy szakszerűen intézkedjenek, idézi a Népszava a gyilkosságot követő visszhangokat. A Roma Polgárjogi Alapítvány szerint "a rendőrség, a tűzoltóság és az ügyeletes orvos még akkor is fenntartotta az elektromos tűzről, füstmérgezésről szóló verziót, amikor már fél napja mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az apát és fiát agyonlőtték."

A pártok lezsírozták, hogy a múlt ne legyen megismerhető, foglalja össze egy precíz címben az Index azt, hogy a parlament még napirendre sem volt hajlandó tűzni a pártállami iratokról szóló törvényjavaslatot. A Kenedi-bizottság történész tagja, Ungváry Krisztián szerint lesújtó, és rendkívül rossz üzenetet hordoz, hogy az Országgyűlés tegnap délután szocialista és MDF-es képviselők szavazataival úgy döntött, hogy nem veszi napirendre az eltitkolt pártállami múlt megismerhetőségéről szóló SZDSZ-es javaslatot. A leszavazott javaslat értelmében az 1990. május 2-a előtt keletkezett köziratok levéltárba kerülnének. Néhány indokolt kivételtől eltekintve megismerhető lenne a pártállam idején közfeladatot ellátó személyek tevékenysége is.

Hétmilliárdos megszorítás a „láthatatlan" honvédségnél, ez a címe a Magyar Nemzet katonasággal kapcsolatos összeállításának. A kiindulópont egy ellentmondás. Szekeres Imre honvédelmi miniszter drasztikus intézkedéseket jelentetett be, ugyanakkor 3000 „munkahely" létesítéséről is beszélt. A katonák utoljára 2001-ben emelt illetményét kéne rendezni - vélte erre Simicskó István, aki az MNO-nak elmondta:„A magyar honvédségnél jelen pillanatban egészségtelen arányeltolódást érzünk: a terrorelhárító szakcsapatok kialakítása olyan áron történt meg, hogy az ország védelme szempontjából fontos fegyvernemű képességeket felszámolták. Ez az egészségtelen aránytalanság oda vezet, hogy hazánk bármilyen veszély esetén csak a szövetségeseire számíthat".

Sérti az arányosság és igazságosság elvét a kormánynak az a döntése, hogy 33 milliárd forintot elvon az idei agrártámogatásokból, idézi a Szabad Föld online a Magyar Agrárkamara reagálását. A Magyar Agrárkamara (MA) elnökségi határozatban szögezte le: tudomásul veszi, hogy a válság miatt kialakult helyzetben az agrárgazdaságnak is áldozatot kell hoznia, de nehezményezi, hogy a MA és más érdekképviseletek megkérdezése nélkül döntött a kormány arról, hogy 33 milliárd forinttal csökkenti az ágazat idei nemzeti támogatását. A köztestület szerint ez gátolja annak az ágazatnak a termelését, amely - szinte egyedüliként a magyar gazdaságban - nem, vagy alig küzd értékesítési problémákkal.