Akár 333 ezer eurót - mai áron 88 millió forintot - is kereshettek 2005-ben egyes, meg nem nevezett magyar kormánytisztviselők a Volánbusz egy 32 tételes járműbeszerzésén egy washingtoni kereset szerint, amelyet az amerikai igazságügyminisztérium a Daimler német autógyártóval szemben adott be. Ezt hétfőn iktatták egy szövetségi bíróságon.

A 76 oldalas dokumentum szövegszerűen nem állítja, hogy a magyar illetékesek a pénzt át is vették. Azt azonban igen, hogy az EvoBus Austria nevű osztrák cég ilyen összeget helyezett el számukra egy amerikai bejegyzésű vállalatnál, és az "teljesen vagy részben" a rendelkezésükre állhatott. Megemlítik az EvoBus Hungária Kft.-t is, amely 2003-ban vette át a Daimler Mercedes és Setra márkáinak autóbuszüzletágát: a 32 jármű közül 17 az osztrák cégtől rajtuk keresztül került a Volánbuszhoz, az amerikai tárca szerint 1 millió 745 ezer euróért (mai áron: 461 millió Ft.)

Az EvoBus Austria színlelt megbízási szerződéssel, illetve annak visszadátumozásával próbálta takargatni a kifizetést, miközben pedig az amerikai vállalat ekkorra már fantomcég volt. A NOL megkeresésére Laura Sweeney az igazságügyminisztérium sajtóosztályáról nem kívánt semmilyen kérdésre válaszolni a beadvány magyar szálát illetően. Arra sem tehát, milyen "kormánytisztviselőkről" van szó. Az ügyben egy hét múlva tartanak meghallgatást a washingtoni körzeti bíróságon.

Mindez csak egyetlen szál az Egyesült Államok kontra Daimler AG perben. Az amerikai joghatóság alapja, hogy a német cég papírjaival több itteni tőzsdén is kereskedtek, továbbá amerikai bankszámlákat és cégeket is felhasznált állítólagos üzleteiben, amelyek konkrétan a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló 1977-es amerikai törvényt sértik a vád szerint.

A vádhatóságként eljáró washingtoni minisztérium azt állítja: a világ tizenharmadik legnagyobb autógyártója legalább 22 országban vesztegetett meg kormánytisztviselőket 1998 és 2008 között, hogy országuk vásárolja meg a termékeit. Ez csak az amerikai vonatkozásban több mint 50 millió dollár adózás előtti nyereséget hozhatott a Daimlernek. Cserébe a német cég a vád szerint több tízmillió dollárt fizetett ki kenőpénzként több száz ügyletben. A bírósági dokumentum részletekbe menően tárgyalja a korrumpálás gyakorlatát a cégnél, így például tudni véli, mi hangzott el egy felügyelőbizottsági ülésen erről.

A kenőpénzek lehívására a megvesztegetettek számára hozzáférhető bankszámlákat hoztak létre; a gyakorlatot állítólag a Daimler értékesítési üzletágának csúcsmenedzserei felügyelték. Ázsiai és afrikai országokban az illetékeseket luxusautókkal jutalmazhatták.

Az ügyet és vizsgálatot a Chrysler egy belső ellenőre robantotta ki hat évvel ezelőtt. (Korábban a Daimler a Chrysler tulajdonosa volt.) A Bloomberg és a Reuters hírügynökség is úgy tudja: a német anyacég nem, de egy németországi és orosz leányvállalata elismeri majd bűnösségét a jövő hét csütörtöki tárgyaláson, és a Daimler készen áll rá, hogy 185 millió dolláros büntetéssel kiegyezzen az amerikaiakkal. Ez nagyjából egyenlő arányban oszlana meg a washingtoni tárca, illetve az USA értékpapírpiaci felügyelete között.

Szokványosnak mondható gyakorlat lenne: a Siemens nemrég 1,3 milliárd dollárban egyezett ki otthon és Amerikában, csak ne bolygassák tovább korrupciós ügyeit. Ute Vellberg, a stuttgarti székhelyű Daimler AG szóvivője minden érdemi nyilatkozattól elzárkózott.

Peren kívüli megegyezés?

A szerda reggeli berlini híradások ugyanakkor megerősítették azt az értesülést, amely szerint a megvesztegetett országok listáján Magyarország is szerepel. A Deutschlandfunk és több más rádió-, illetve televíziós állomás ugyanakkor arról számolt be, hogy a megvesztegetés által érintett 22 ország közül Oroszország, Kína, Egyiptom, továbbá Görögország és Törökország szerepel a szóban forgó korrupciós lista élén.

Egyben megerősítették azt is, hogy a peren kívüli megegyezés érdekében a stuttgarti székhelyű konszern kész 185 millió dollárt fizetni az amerikai hatóságoknak.