Magyarország választópolgárai a 2010-es országgyűlési választások után joggal várták, hogy a letűnt rezsim gyanúsítható vezetőinek elszámoltatása a törvények, valamint a közerkölcs szabályai alapján időben megtörténjen. Véleményünk szerint nem engedhető meg, hogy az igazságszolgáltatás késlekedése miatt a 2014-es országgyűlési választásokon olyan személyek jelöltessék magukat, akik az előző kormányzati ciklus alatt lezáratlan, gyanús ügyek főszereplői voltak - írja Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett nyílt levelében a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége.

Mint írják, a CÖKA feljelentést tett a nemzeti vagyonvesztés tárgyában. A Fővárosi Főügyészség a feljelentést alaposnak találta a BTK 319§ (1) bekezdésébe ütköző és a 3. bekezdés C pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette miatt. A Főügyészség 2010. október 6-án nyomozást rendelt el.

A CÖKA kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt 2008. január 1. napjával történt megalakítását megelőzően nem történt meg a vagyonértékelések auditálása, az előd és utódszervezetek közötti átadás – átvétel. Beadványunk szerint többek között vizsgálandó volt, hogy a PM és az MNV Zrt milyen okból bízott meg külső – az MNV Zrt akkori vezetőjével összefüggésbe hozható - szakértő cégeket az integráció segítésére és olyan tanulmány elkészítésére, ami 80,1 millió forintba került és mely anyagot utóbb nem hasznosították. Az ügyészség a nyomozás határidejének befejezésére 2010. november 16. napját jelölte meg.

A közleményben az olvasható: nyílt levelük megírására a Moszkvai Kereskedelmi Kirendeltség egyes gyanúsítottjai elleni eljárás megszüntetése késztette őket. Mint fogalmaznak, "a legnagyobb tisztelettel, de a valódi elszámoltatás érdekében felhívjuk az ügyészség figyelmét, hogy miközben a fákat nézik (Moszkvai Kirendeltség, Sukoró, Bábolna, MALÉV, Posta stb.), nem látják az erdőt!".

A nyílt levélben ez olvasható: a vagyontörvény szerint az állam tulajdona egységes. Az államot, mint tulajdonost a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet (MNV Zrt) személyesíti meg. A közgyűlési és részvényesi jogokat a részvény jogok gyakorlója (RJGY), az állami vagyonért felelős miniszter, akkor személyesen Veres János pénzügyminiszter gyakorolta. Véleményük szerint a pénzügyminiszter, figyelemmel a vagyonjogi törvény 64.§-ra is, feladatát nem látta el.

Az Állami Számvevőszék 2007-2008-2009-ben kiadott jelentése a törvénytelenségek sokaságát tárta fel, 300 oldalon részletezve azokat. Valószínűsíthető az is, hogy az MNV Zrt megalakítása kapcsán a szinte számba vehetetlen törvénytelenség eltussolását segítette elő - esetlegesen az alkalmazottak megfélemlítése céljából - Szilvásy György, volt titokminiszter kinevezése a szervezet humánpolitikai igazgatójának.

A CÖKA írásbeli kérésére a nyomozással megbízott BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 2013. február 20-án arról értesítette az alapítványt, hogy további eljárási cselekmények végrehajtása szükséges a törvényes következtetés levonása érdekében.

Az alapítvány levele így zárul: "kérjük önt az eljárás meggyorsítására, annak érdekében, hogy végre napvilágra kerülhessen azoknak a személyeknek a felelőssége, akik valószínűleg tudatosan, hosszú távon részt vettek a nemzeti vagyon hűtlen vagy hanyag kezelésében, a szabálytalan privatizációk előidézésében.  Jól látszik, hogy esetünkben nem csak az MNV Zrt. és elődszervezeteinek jogszabályba ütköző tevékenységéről van szó, hanem még inkább arról, hogy a vagyonjogi törvény betartását, a végrehajtás ellenőrzését az akkor regnáló Gyurcsány-Bajnai kormány elmulasztotta. Itt tehát jogi kihatású, az egész országnak nagyon súlyos károkat okozó politikai döntésről van szó. Ez nem maradhat következmények nélkül! Várjuk az elszámoltatással kapcsolatos intézkedéseit, bízva az elfogulatlan igazságszolgáltatásban".