Levélben fordult öt magyarországi civil szervezet az Európa Tanács (ET) főtitkárához azt kérve: a testület továbbra is kísérje figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét azt követően is, hogy január végén megállapodtak a magyar kormánnyal a strukturális problémák kezelésében – tájékoztatta a levél egyik aláírója, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfőn az MTI-t.

A jogvédő és kutatószervezetek – köztük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Délkelet-európai Médiaközpont Hálózata – úgy vélik: a médiaszabadság eléréséhez további magyarországi és nemzetközi erőfeszítésekre van szükség.

Levelükben – amelyet az MTI-hez is eljuttattak – azt írták az ET főtitkárának: a médiatörvények 2010-es elfogadása óta nem történt a médiaszabadságot elősegítő változás a médiatanács, a közszolgálati intézményrendszer vagy a frekvenciapályáztatás szabályozásában.

"Továbbra is a politikailag homogén médiahatóság dönt átláthatatlan pályázati eljárásokban a médiapiacra való belépésről, és továbbra is végletesen centralizált, a valódi döntéshozatal szintjén társadalmi kontroll nélkül működő intézményrendszer kezében van a közszolgálati műsorszolgáltatás" – olvasható a levélben. Közlésük szerint mindez torzítja a médiapiacot, amit csak részben képes ellensúlyozni az internet és a nyomtatott sajtó.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára múlt kedden brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről. Elmondta, hogy a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet által megfogalmazott aggodalmakra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint megkezdődhet a médiatörvény módosító javaslatának kidolgozása, és az országgyűlés még tavasszal módosíthatja a jogszabályt, miután az ET elfogadta a kormány javaslatát.