A civilek erősítenék a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét

Emberi jogi szervezetek közös javaslata szerint az Országgyűlés által tárgyalt új büntető törvénykönyv (Btk.) megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményében az olvasható, hogy az új Btk.-ban egy védett csoporthoz kötődő tárgy megrongálását is a megfelelő szigorral kellene szankcionálni, ha azt előítéletes indítékkal teszik.

A közleményben példaként a Duna-parti mártíremlékmű és a nagykanizsai romák lakta házak elmúlt hetekben történt megrongálását említették. A szervezetek komoly hiányosságnak nevezték, hogy a jog nem tekinti gyűlölet-bűncselekménynek azokat az eseteket, amikor valakit például egy nemzeti csoporthoz tartozása miatt életveszélyesen megfenyegetnek.

A problémakörrel aktívan foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és számos külföldi állam büntetőjoga is gyűlölet-bűncselekménynek tekinti ezeket a támadásokat - fűzték hozzá.

A közlemény szerint a gyűlölet-bűncselekmény az, ha az elkövetőt előítélet motiválja, támadása célpontját annak kiemelt védelmet érdemlő csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása, például etnikai hovatartozása vagy vallása alapján választja ki.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.