A budapesti buszjegy a legdrágább Európában

Budapesten 443 jegyet lehet venni a havi átlagfizetésből, Pozsonyban 928-at, Bukarestben ezernél többet.

Akár megvalósul a főváros által tervezett jegyáremelés, akár nem, a budapesti buszjegy már így is Európa legdrágábbja a nettó átlagbérhez képest – áll a Policy Solutions politikai elemző intézet legfrissebb gyorselemzésében.

A Policy Solutions az Európai Unió 27 tagországának fővárosi tömegközlekedési menetjegyárait hasonlította össze és arányosította az adott ország nettó átlagbérével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a budapesti 1,1 eurós (320 forintos), illetve a tervezett 1,3 eurós (350 forintos) buszjegyekből Európában példátlanul keveset tudnak venni a magyarok a nettó 476 eurós (135 ezer forintos) havi átlagfizetésükből.

Amíg Pozsonyban 928, vagy Bécsben 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből, addig a magyarok maximum 433 jeggyel elégedhetnek meg. A tömegközlekedés árának tekintetében azonban nem a kelet-közép-európai országok állnak a legjobban: relatíve Luxembourgban, Dublinban és Párizsban a legolcsóbb busszal járni. Ezekben a fővárosokban akár 1000-2000 darab menetjegy is kitelik az átlagbérből.

Budapesthez hasonló drágaság egyedül Málta fővárosában, Vallettán van, ott a magyar tervezethez hasonlóan magas, 1,3 eurós jegyek mellé a magyarnál csak nettó 150 euróval (42 500 forinttal) magasabb havi átlagbér társul.

A Policy Solutions összeállításából az is kiderül, hogy nemcsak a magyar átlagfizetéshez képest drága a budapesti menetjegy, hanem a régión belül összegszerűen is. Bár a teljes Európai Uniót tekintve a középmezőnybe tartozunk, az Európai Unió keleti tagállamainak mindegyikében olcsóbb lesz a jegy, mint Budapesten az emelés után. Bukarestben a budapesti ár harmada, 30 cent (85 forint), Pozsonyban 70 cent (198 forint), Ljubljanában 1,2 euró (340 forint) a buszjegy. A magyar átlagbérhez legközelebb álló litvániai Vilniusban 114 forintnak megfelelő litas egy jegy. Ráadásul a bliccelők büntetése sem 16000 forint, mint Budapesten, hanem 1700 forintnyi helyi pénz.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.