Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke a Képviselői Irodaházban újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Portik Tamás válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre nem emlékezett.

Kifejtette: Portik Tamásnak azokat a kérdéseket tették fel, amelyek segítettek volna megvilágítani a két találkozó hátterét, szándékait, célját, előkészítését. Ezek között a politikával való kötődésre, kapcsolatokra is rákérdeztek.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja újságíróknak azt mondta: megítélése szerint nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni, ugyanis volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest. Ennek fényében Laborc Sándorhoz és Vajtó Lajoshoz is lesznek új kérdéseik - tette hozzá.

A fideszes képviselő eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutatott arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell, és kellett volna - "a szocialista kormányok alatt is" - fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" - szögezte le Kocsis Máté.

Az albizottság kedd délutáni ülésén a tervek szerint Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és a találkozókat megszervező Vajtó Lajos üzletembert hallgatja meg. Mile Lajos azt mondta, ezzel le is zárnák a meghallgatásokat, de az üzletembernek küldött meghívók visszajöttek, és Laborc Sándor sem jelzett vissza, hogy megjelenik-e az ülésen.

Mile Lajos kiemelte: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény - általa kezdeményezett - módosítása értelmében, ha nem jelennek meg a bizottság előtt, az szabálysértésnek minősül, amely pénzbüntetést jelent. Ez esetben újra kísérletet tesznek a meghívásukra, de február 28-án befejeződik a bizottság munkája, eddig el kell készíteniük a jelentést. Mile Lajos előre jelezte, hogy e szövevényes ügy minden részletére "kimerítő, megnyugtató választ" nem fognak tudni adni. Megítélése szerint a következő ciklusban folytatódhat a munka, de ez már az új parlamentben felálló nemzetbiztonsági bizottságon múlik.

Portik Tamást, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatóját múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék első fokú nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében.

A hatóságok őt gyanúsítják a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással, valamint Seres Zoltánnak és testőrének a meggyilkolásával.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését.

Múlt kedden a testület elnöke a HírTV-ben azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell - méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve - az Energol Rt. és az olajszőkítéses ügyek felgöngyölítését.

Laborc levele

Laborc Sándor végül egy nyilatkozatban fogalmazta meg kifogásait. Ebben azt írta, hogy a bizottság az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 24. § (1). bekezdésében foglaltak szerint nem vizsgálódhatna egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Tájékoztatást sem kaphatna folyamatban lévő büntetőügyben, teszi hozzá, és megemlíti azt is, hogy meglátása szerint az albizottságot sem lehetett volna létrehozni. Laborc ezután megismételte: 2012. november 27-én már megjelent a bizottság előtt, "az Önök által máig vizsgált ügyben és adatszolgáltatásommal, nyilatkozattételemmel már együttműködtem a feltárásban”. 

Ezután arra hivatkozott, hogy korábban az ellenzéki pártok ócska és olcsó trükknek minősítették azt a mostani parlamenti ciklusban bevezetett kormánypárti gyakorlatot, mely szerint egy felmerülő probléma kezelésére ad hoc önálló képviselői törvénymódosítási indítvánnyal és törvényhozással - úgynevezett „lex X. Y” törvénnyel - „orvosolták” a nem tetsző jelenséget és sokszor ezzel más jogszabályokat sértettek.

Végül kijelentette: a parlamenti képviselők maguk nem tartják be esküjüket és nem jelennek meg az albizottságok munkájában (lásd ároktői elkövetőkkel kapcsolatos esetleges jogsértéseket, a NAV esetleges jogsértéseit vagy a hortobágyi földpályázatok anomáliáit vizsgáló albizottsági munkában való részvétel). "Annak ellenére, hogy az eddig általam is tapasztaltak miatt nem kívánom részvételemmel szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben függetlenül a tényektől politikai célokra, politikai hisztériakeltésre használnak fel, a csak az egyszerű állampolgárok számára előirt és a legutóbbi Nbtv. módosításban foglalt törvénykezési (ön)kényszer miatt újra megjelenek ebben az ügyben és újra nyilatkozatot teszek."