Tarlós István főpolgármester üdvözli az Állami Számvevőszék döntését. Az ÁSz korábbi gyakorlatától eltérően idén az önkormányzati tulajdonú cégeket - köztük a BKV-t - is vizsgálják.

A városvezetés abban reménykedik, hogy nyilvánvalóvá válik az előző városvezetéstől örökölt hagyaték és annak súlyossága, ezért Budapest a legnagyobb mértékben együtt fog működni az ÁSZ-szal.

Tarlós István korábban drámainak nevezte a BKV pénzügyi helyzetét. Tarlós István korábban  több mint 800 milliárd forintra becsülte a BKV belső adósságállományát, ami jórészt az amortizációs költségek elmulasztásából adódik, s ezt „már képtelenség tovább görgetni". A banki adósság 80 milliárd forintra rúg, míg a főváros közvetlen adóssága több mint 200 milliárd forint, és ebben a 4-es metró első szakaszának pénzhiánya nincs is benne, fejtette ki.

A Fidesz -kormány beiktatása után nem sokkal bejelentette: " csődközeli állapotba került a BKV. A kormány úgy ítéli meg, hogy tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat nem tud úrrá lenni a végkielégítési és korrupciós botrányokban is érintett közlekedési cég tarthatatlan pénzügyi helyzetén, ezért a cég rendbetételének első lépéseként háromtagú csődbizottságot állít fel. A bizottság tagjait a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter jelöli ki. Élére a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Naszvadi György kerül. A BKV jövőjéről és a pénzügyi mentőcsomagról a kormány már az új városvezetéssel kíván tárgyalni."

A csődbizottság munkájáról és eredményeiről azóta sem hallani. Tarlós IStván főpolgármester viszont kétségtelenül többször is tárgyalt a BKV helyzetéről Orbán Viktorral. Ennek egyelőre egyetlen kézzelfogható eredménye az a 7,5 milliárd forintos állami támogatás, amit még a Bajnai-kormány ígért oda a fővárosnak.