Molnár Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője előadásában a különböző intézetek legfrissebb felméréseinek eredményeit vette sorra. Ezek alapján a biztos szavazók és pártválasztók körében a Fidesz a szavazatok 43-52 százalékára számíthat, míg az MSZP 20-26 százalékos, az Együtt-PM pedig 5-8 százalékos eredményt érne el egy feltételezett most vasárnapi választáson. A Nézőpont Intézet munkatársa a Jobbikra nem tért ki, ugyanakkor megjegyezte, az LMP-ről jelenleg csak ők feltételezik, hogy képes lesz bejutni a parlamentbe.

Molnár Csaba az ellenzéki egyeztetésekre kitérve elmondta, felméréseik szerint míg az MSZP szimpatizánsai különbözőképpen ítélik meg az Együtt-PM-mel történt megállapodást, addig a Bajnai Gordon vezette szervezet szavazóinak több mint a fele optimistán értékeli a történteket. Hozzátette, hogy a szocialisták táborának csak 40 százaléka lenne hajlandó átszavazni az Együtt-PM bármely jelöltjére, ugyanez az arány fordítva sokkal magasabb, 72 százalékos.

Bernáth Anikó, a Tárki kutatója egy áprilisi adatfelvétellel végzett, az átlagosnál mélyebb összefüggéseket kereső kutatást ismertetett, amelyben a pártot választani nem tudók vagy nem akarók beállítottságát vizsgálták.

Emlékeztetett, hogy 2002 és 2010 között a pártot meg nem nevezők körében jelentős jobbratolódás volt tapasztalható, ezzel szemben az elmúlt három évben az figyelhető meg, hogy a jobboldaliak aránya lényegében nem változott, a baloldali identitásúak száma nőtt. Bernáth Anikó szólt arról is, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a magukat szélsőjobboldalinak vallók aránya is.

Hann Endre, a Medián vezetője felszólalásában a szerdán nyilvánosságra került mandátumbecslésüket idézte fel, ennek alapján a Fidesz ismét kétharmados többséget szerezne. Az elemző közös szakmájuk elleni megengedhetetlen és méltatlan támadásnak minősítette, hogy Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója egy szerdai "kampánygyűlésen" baloldali körökből származó felvetésnek nevezte a hasonló jóslatokat. Hann Endre emlékeztetett, a Nézőpont Intézet korábban szintén kétharmados támogatottságot mért a Fidesznek.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója arról a nyolc százalékot kitevő rétegről beszélt, amely nem mondja meg a közvélemény-kutatóknak, melyik pártra szavazna. Kiemelte, hogy ez a kör az átlagosnál kevesebbre értékeli a kormány munkáját, és az ellenzékkel nem elégedettebb a többségnél. A rejtőzködők 55 százaléka mégis kormányváltást akar, és mindössze nyolc százalékuk tartaná helyén a jelenlegi kabinetet - fejtette ki. Hozzátette, hogy míg összességében Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus, a szóban forgó csoport körében Mesterházyi Attila vezet, és Bajnai Gordon követi. Závecz Tibor megjegyezte, a rejtőzködök fontos szavazói kört jelentenek, de most úgy látszik, nem lesz döntő befolyásuk a választások végkimenetelére.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a választások esélyeit latolgatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobboldal - az előző tizenöt évhez hasonlóan - várhatóan most is számíthat legalább két és fél millió szavazóra, vagyis a baloldalnak legalább ennyi támogatóra lenne szüksége, ha nyerni akar. Az elemző szerint a kormánypárt elsősorban stabil, alulról építkező bázisára számíthat, de a választási részvétel növekedése kedvezőtlen lehet neki, a bizonytalanok ugyanis 2002-höz hasonlóan ezúttal is könnyen nagy arányban szavazhatnak ellenük.