Hatályon kívül helyezte a Szegedi Munkaügyi Bíróság a köztársasági elnök azon határozatát, amellyel egy ottani törvényszéki bírót életkora miatt 2012. december 31-i hatállyal felmentettek tisztségéből. A napokban meghozott, nem jogerős ítélet egyúttal kötelezte a munkáltatót, hogy a bírót változatlan tartalommal, azaz eredeti posztján foglalkoztassa tovább – írta a Népszava.

Az egyelőre nem jogerős ítélet indokolása szerint a köztársasági elnök felmentő határozata nem közjogi aktus, mert nem szerepel a jogalkotásról szóló törvényben. Ez a határozat ugyanis csak egyedi ügyben hozott döntés, így éppen úgy hatályon kívül helyezhető, mint bármely más, jogellenes határozat, függetlenül attól, hogy ki hozta – érvelt az egyelőre nem jogerős ítélet indoklásában a bíró.

Nem egy esetben előfordult – közöltük korábban –, hogy fegyelmi büntetésként bírót menesztettek, majd munkaügyi perben a szankciót a bíróság megváltoztatta, s ezzel együtt az államfő határozatát is hatályon kívül helyezte. Ugyanez alkalmatlansági eljárásban is megesett, amikor a Legfelsőbb Bíróság – a korábbi minősítéssel szemben, amely a bíró felmentéséhez vezetett – jogerősen azt állapította meg, hogy az érintett alkalmas a bírói hivatás gyakorlására.

Ez mindenesetre egy újabb szempont, amit a bírók nyugdíjkorhatárának radikális csökkentésére vonatkozó, az Alkotmánybíróság által visszamenőleges hatállyal megsemmisített – és az Európai Unió Bírósága által is kifogásolt – szabályok alapján menesztettek által kezdeményezett perekben felhoztak.

A bíróságok eddig többnyire csak azt mondták ki, hogy helyre kell állítani a kényszernyugdíjazattak bírói szolgálati viszonyát. Egyes esetekben viszont az a döntés született, hogy a bírót eredeti posztjára kell visszahelyezni. Az államfő határozatának érvényességét azonban még egyetlen perben sem vonták kétségbe, a szegedi verdikt tehát ennyiben újdonságot jelent.

Forrásaink szerint a döntés ellen a törvényszék valószínűleg fellebbezést jelent be, mert az államfő határozata munkáltatói elemeket is hordozó közjogi aktus. Amikor tehát bírókat ment fel, közhatalmi jogosítványokat gyakorol, és ezért nem hívható perbe.

Mások viszont – a korábbi jogalkalmazási gyakorlatra hivatkozva – állítják, hogy a köztársasági elnöknek a bírák felmentésére vonatkozó határozatát perben megsemmisíthetik. Ezt informátorunk szerint több jogerős bírósági verdikt is alátámasztja. Emiatt a Kúriának – miután a konkrét ügyekben már háromféle ítélet is született – egyes vélemények szerint jogegységi döntést kellene kezdeményezni, hogy biztosítsa az ítélkezési gyakorlat egységét.

A kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezése érdekében folyó perek kapcsán más törvénysértés is felmerülhet. Az előrehozott nyugdíjazás miatt megürült státusokat ugyanis egyes esetekben megbízással töltötték be, miközben a hatályos szabályok szerint ennek szigorú feltételei vannak.

Bírósági vezetőt csak akkor lehet megbízással kinevezni, ha a megürült posztra pályázatot írnak ki, és az eljárás két esetben eredménytelenül végződik. Pályázatokról azonban az alkotmányellenesnek minősített szabályozás alapján megürült tisztségek többségében szó sem volt, hanem a munkáltató eleve a megbízásról döntött.

Ez lehet a helyzet információnk szerint a Kúrián – tehát a legfőbb bírói fórumon – is, ahová a fővárosi munkaügyi bíróság döntése alapján több bírót vissza kell venni. Úgy tudjuk azonban, hogy a korábban megbízott tanácselnököket e poszttól nem fosztják meg, miközben várhatóan a jogellenesen kényszernyugdíjazottakat is ilyen tisztségbe helyezik vissza – ugyancsak megbízottként. Vagyis: a Kúria sem tartja tiszteletben az AB döntését?