A bátor fideszes
Akadnak olyan politikusok, akikhez a botránytalanság képe kapcsolódik. Mintha nem tudnának hibázni, mintha a lépéseik óhatatlanul sikerre lennének kárhoztatva. Ha kiderül róluk, hogy egy konkrét ügyben mégis csak hibáztak, és nyomában kitör a botrány – a népszerűségük csak tovább nő. Ilyen politikus Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is.
Az egyik balatonfüredi internetes portál szavazása szerint a helyiek közel kétharmada helyesli, hogy néhány napja Bóka - a képviselő-testület felhatalmazásával - kirúgta hivatalából Doncsev András társadalmi megbízatású alpolgármestert, Orbán Viktor bizalmasát, a kormányfő korábbi tanácsadóját. A hivatalos indoklás szerint egyszerűen nem tudtak együttműködni, ráadásul elvesztette a bizalmát az alpolgármesterrel szemben.
A 2002 óta hivatalban lévő Bóka lépése karakánnak tűnik, bár a döntését most megtapsoló fürediek mintha elfelejtették volna, hogy Doncsevet tavaly éppen hőn szeretett polgármesterük ültette a nyakukra. Neki jutott eszébe, hogy a fővárosból két éve a Balaton-partjára költöző – erős kormányhátszéllel rendelkező – kulturális menedzsert helyettesévé teszi, és kineveli belőle a saját utódját.
Azt ugyanis Bóka már évekkel ezelőtt világossá tette, hogy 2014-ben leteszi a lantot, és megválik a város irányításától. Éppen a Népszabadságnak nyilatkozva fejtette ki még 2007-ben, hogy „három ciklus bőven elég egy vezetőnek. Ha nem száll ki idejében, akkor egy idő után már rutinból fogja irányítani a települést. Azzal viszont biztosan kárt okoz a városának” – állította akkor.
A váltásról tehát a füredi vezető már azelőtt döntött, hogy a jelenlegi kormány világossá tette volna: a következő ciklusban a megfelezett parlamenti patkóba nem ülhetnek majd be a települési polgármesterek. Az tehát bizonyosnak tűnik, hogy az 1998 óta parlamenti képviselő Bóka nem akar még egyszer városvezető lenni Füreden, ám az még nem lefutott, hogy szeretne-e továbbra is honatya maradni.
A dolog csak rajta múlik. Népszerűsége a füredi térségben egy évtizede töretlen, az elmúlt három országgyűlési választáson sorozatban elsőfordulós győzelmeket aratott, ám sem az első, sem a második Orbán-kabinetben nem vállalt kormányzati feladatot. (Pedig a miniszteri-államtitkári névsort böngészve bőven lett volna számára hely.)
Ha fogadni kellene rá, mégis inkább arra tennénk, hogy Bóka három év múlva sem lobbizik majd országos pozícióért. Már többször is kifejtette, hogy szíve szerint visszatérne a civil szakmájához, pályafutását ügyvédként folytatná, márpedig szorítja az idő: éppen a következő voksolás idején lesz ötvenéves. Másrészt saját bevallása szerint soha nem vágyott országos politikai feladatokra, és talán nem is lenne alkalmas rá. „Túlságosan is kompromisszumkereső ember vagyok, ami a nagypolitikában nem biztos, hogy kelendő tulajdonság” – állította magáról.
Így persze jobban érthető a „bókai bátorság”: ha nincs pártpolitikai ambíció, akár őszinte is lehet az ember. Nem kell retorziótól tartania, ha bevallja: hibázott, amikor a „főnök emberét” maga mellé vette, a menesztésével pedig csupán helyreállította a világ rendjét.
A fürediek helyében azonban mélyen elgondolkoznék Bókának azon az állításán, hogy Doncsevet eredetileg azért jelölte alpolgármesterének, mert egy olyan közéleti funkció betöltésére alkalmas embert keresett, „akit a városban elfogadnak, aki lendíthet Füreden, integrál és nem megoszt.” Mint utólag kiderült, Doncsev idegenlégiósként könnyűnek találtatott erre a szerepre. Ám ezek szerint az utódjelölt kiválasztása előtt Bóka egyetlen alkalmas személyt sem talált, amikor a saját városában körülnézett. Ez pedig a Bóka nélküli jövőre nézve nem sok jót jelent Fürednek.
