A Bajnai-kormány titkai
Bajnai Gordon számára az új miniszterek kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy megtalálja a válságkezelésben kiemelkedő szerephez jutó szakembereket, a miniszterelnök tisztában volt azzal is, hogy a többi tárcavezető kiválasztásában az MSZP elnökségének is lesz szava - értesült lapunk.
Forrásaink szerint a „továbbszolgáló" minisztereknélnem volt szempont, hogy ki milyen pozíciót töltött be korábban a Gyurcsány-kormányban, csak az, hogy az adott minisztérium vezetéséhez ért-e. Informátoraink ezért állítják: Bajnainak kabinetje összeállításában inkább volt szabad keze, mint elődjének.
Bajnai számára a válságkezelésben az egyik legfontosabb momentum a bizalom visszaszerzése, ezért olyan jelölteket keresett, akik képesek lehetnek erre. Az új kormányfő a maguk területén tekintélyesnek tartott személyiségeket igyekezett keresni, akik uralni tudják saját területüket, és képesek függetelnül is dolgozni. Mindegyik „külsős" kormánytag vállalta, hogy nem tör politikai szerepre, és egy év múltán távozik a politikából.
Veres menesztese nem az ő személyének szólt
Oszkó Péter volt Bajnai első számú jelöltje a pénzügyi tárca élésre, akit a Reformszövetség egyik legaktívabb tagjaként ismert meg. Bajnai titokban kérte fel Oszkót, akinek jelöléséről még Simor András jegybankelnök is a miniszterelnök stábjától értesült. Az új pénzügyminiszter nem a Reformszövetség fiskális programját fogja betűről betűre végrehajtani. Forrásaink szerint Oszkó elődjének, Veres Jánosnak a menesztése nem a szocialista politikus személyének szólt. Bajnai - tekintettel arra, hogy a pénzügyminiszteré kulcspozíció - olyan minisztert akart találni, aki úgymond nem égett bele az elmúlt tíz év hibás gazdasági és pénzügypolitikájába.
A közlekedési, hírközlési és energetikai miniszteri posztra Bajnainak két jelöltje is volt, Hónig Péter mellett Kákosy Csaba korábbi szakminiszter neve is felmerült. Előbbi mellett szólt vitathatatlan piaci rálátása, előbbi mellett a nagyobb kormányzati tapasztalat.
Balázs Péter mellett elsősorban az szólt, hogy vitathatatlan nemzetközi tekintély. Kinevezése azt támasztja alá, hogy az új kormány külpolitikai orientációja elsősorban az EU felé irányul. Forrásaink szerint Bajnait erősen aggasztja Magyarország nemzetközi hitelességvesztése, külső megítélésének romlása, ezért újra akarja pozícionálni az országot.
Kis híján az Orbán-kormányban is szerepelt vállalt
Vahl Tamás a magyar IT-piac egyik meghatározó szereplője volt az elmúlt két évtizedben, otthonosan mozog a befektetői világban is, kiemelt feladata lesz, hogy új befektetőkat csalogasson Magyarországra. Vahl kis híján szerepet vállalt az Orbán-kormányban is, Stumpf István annak idején őt kérte fel informatikai kormánybiztosnak, de nem vállalta.
A szociális és munkaügyi tárcánál ugyanaz volt a dilemma, mint a közlekedési minisztériumnál: szakember vagy politikus kapja a tárcát. Az első számú jelölt itt Kiss Péter volt, aki azonban nem vállalta, így esett a választás az ágazat egyik doyenjére, Herczog Lászlóra, aki az elmúlt harminc évben kormányhivatalnokként tevékenykedett. Herczog egyébként a Pénzügyőr SE igazolt sakkozója is.
Meglepetést keltett az MSZP-n belül
Varga Zoltánt a miniszterelnök sikeres regionális fejlesztési tanácsi elnökként ismerte meg, aki többször volt megyei közgyűlési elnök, így jól ismeri az önkormányzatok világát. Forrásaink szerint az MSZP elnökségben meglepetést keltett Varga jelöltsége.
Ficsor Ádám titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter kiválasztása mellett az szólt, hogy Bajnai nyugalmat, kevesebb konfliktust akar e területen. Ficsor Gyurcsány kabinetfőnökeként ismeri a területet, és elődjeitől eltérően nem akar további politikai karrierjében e terület specialistája lenni.
Molnár Csabát már annak idején saját államtitkárnak is Bajnai Gordon javasolta. Molnár olyan jelölt, aki bár politikus, de - akárcsak Varga Zoltán - nagyjából egyenlő távolságot tart az MSZP meghatározó erőcsoportjaitól.
