A Bajnai-Fico megállapodás 11 pontja
1. Magyarország és Szlovákia közös érdeke a köztük lévő politikai feszültség enyhítése, mely az elmúlt pár hétben néhány aggasztó fejlemény táptalajául szolgált. A Felek minden felelős politikai párt figyelmét rá kívánják irányítani a társadalmi kockázatokra és felszólítják Magyarország és Szlovákia minden polgárát, hogy tanúsítsanak egymás iránt türelmet és kölcsönös megértést.
2. A Magyar és a Szlovák Köztársaság miniszterelnökei tudatában vannak annak, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra, átláthatóságra, a pragmatikus és építő jellegű kétoldalú párbeszédre kell épülnie. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei élni kívánnak az együttműködés minden rendelkezésre álló formájával és eszközével, beleértve a kormányfői szintű további kapcsolattartást is, megelőzendő bármi olyan lépést, ami negatívan befolyásolhatná a kétoldalú kapcsolatokat.
3. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei – fenntartva saját véleményüket a kérdés jogi aspektusára vonatkozóan – sajnálkozásukat fejezik ki Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke 2009. augusztus 21-i, Révkomáromba (Komarno) tervezett látogatásának körülményei miatt. Hasonló helyzetek kialakulásának megelőzése végett a Felek felkérik szakértőiket, hogy közösen dolgozzanak ki egy javaslatcsomagot a jövőre vonatkozóan. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a személyek szabad mozgására vonatkozó EU alapelv mellett és hangsúlyozzák az Európai Unió állampolgárai közötti szabad és akadálymentes kapcsolattartás jelentőségét.
4. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei megerősítik a Magyar és a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására, csakúgy, mint az 1995-ben Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között 1995-ben aláírt Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződésben vállalt kötelezettségeiket.
5. A két Fél elfogadja az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosának minden ajánlását a Szlovák Köztársaság államnyelvtörvényének módosítására vonatkozóan és üdvözli a Kisebbségi Főbiztos szándékát, hogy aktív közreműködő és megfigyelő szerepet játsszon ajánlásainak megvalósítása során mindvégig. A szlovák oldal megerősítette, hogy szorosan együttműködik a Főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában. A Felek felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottság keretében elvégzendő munkát. A vegyesbizottságot rendszeresen összehívásra kerül, üléseire a Főbiztos Hivatalának képviselői meghívást kapnak a Felek megállapodása szerint.
6. A miniszterelnökök 2008. novemberi, révkomáromi (Komarno) találkozóján aláírt közös nyilatkozat tartalmát megerősítve a Felek megállapodnak, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben, fellépnek az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával, valamint azok más országokba irányuló exportjával szemben. Minden jogi eszközt felhasználnak, hogy az országaikban élő polgáraikat megakadályozzák a gyűlölet, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sértő nyelvezet és a diszkrimináció terjesztésében. A két kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A Felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a fenti feladatok ellátására közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel két hónapon belül.
7. A Felek megerősítik szándékukat a 2007. júniusi magyar-szlovák miniszterelnöki találkozón elfogadott 14 pontos cselekvési terv végrehajtásának felgyorsítására. E cselekvési terv közös céljainak teljes körű megvalósítása érdekében a még hátralévő közös munka menetrendjét a két kormány 2009. szeptember 30-ig kijelölésre kerülő tagja dolgozza ki.
8. A miniszterelnökök aláhúzták a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés végrehajtására létrehozott összes vegyesbizottság újbóli összehívásának szükségességét abból a célból, hogy a két kormány jövőbeli együttes ülésének lehetőségét, előfeltételeit és céljait feltárják.
9. A Felek Magyar-Szlovák Együttműködési Tanácsot állítanak fel, egy nem politikai független tanácsadó testületet, a két ország közötti együttműködés erősítésének céljával. A Tanács évente jelentést készít a kapcsolatok fejlődéséről, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a két ország közötti viszony javítására. A Tanács felügyeli a tervezett Magyar-Szlovák Együttműködési Alapot, melynek feladata projektek, ösztöndíjak, diákcsereprogramok, valamint a magyar-szlovák együttélést és együttműködést segítő kulturális, művészeti és sportesemények támogatása.
10. A fenti politikai célok és a Magyar-Szlovák Alapszerződés szellemében, az európai értékekkel összhangban a miniszterelnökök megegyeztek, hogy megbízzák külügyminisztereiket: készítsenek számukra egy kibővített együttműködési csomagot 2 hónapon belül. A csomag többek között az alábbiakat tartalmazza:
- A Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács és a Magyar-Szlovák Együttműködési Alap részletei;
- A két ország energiabiztonságát érintő együttműködési projektek listája;
- A közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendje;
- A Duna és Ipoly folyókon tervezett új hidakról szóló keretmegállapodás;
- A határmenti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló közös intézkedéscsomagok;
- Az előkészítés alatt álló közös történelem tankönyv használata, és a közös történelmi kutatások folytatása
- A mindkét állam számára kihívást jelentő roma integráció erősítésének együttműködési terve;
11. Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei megegyeztek, hogy védnökséget vállalnak a Magyar és a Szlovák Köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés megkötésének 15. évfordulója méltó megemlékezésére.