A 'bohócforradalom' pártpolitikai tevékenység?
Méltatlansági eljárást kellene indítani Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke ellen a Független Rendészeti Panasztestület elnöke szerint. Ezt Juhász Imre a szerdai Magyar Nemzetben nyilatkozta, de csütörtökön a grémium egyik tagja, Kádár András Kristóf az ATV-ben már azt mondta, hogy ez nem testületi állásfoglalás. Ugyanakkor hozzátette: a grémium alapvető feladata a rendőrség elleni panaszok kivizsgálása.
Juhász szerint a Kónya, illetve Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független szakszervezetének vezetője által kezdeményezett június 16-i „bohócforradalom“több momentuma is alkotmányellenes volt. Az nem kifogásolható – hangoztatta a panasztestületi elnök –, hogy szociális követeléseket hangoztattak, ám a demonstráció kifejezetten a kormány és a kormánypártok elleni összehangolt támadássá vált. Ezért szerinte Kónyával kapcsolatban szakszervezeti vezetőként és hivatásos katonaként is felvetődhet a törvénysértés gyanúja.
– A panasztestület két okból sem illetékes: egy demonstráció jogszerűségének megítélése túlmegy a hatáskörén, ráadásul magam katona vagyok – jelentette ki kérdésünkre Kónya. Az érdekvédő emlékeztetett ugyanakkor arra, a Független Rendőrszakszervezet első elnöke a rendvédelmi dolgozók párttagságának, illetve politikai tevékenységének tilalma miatt még a kilencvenes évek elején a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. Akkor az ügyben első fokon eljáró bizottság kimondta, hogy az alkotmányban nevesített korlátozás túl tág, ezért értelmezhetetlen.
A Rekvényi László kontra Magyarország ügyben a bíróság előtt az első Orbán-kormány képviselője viszont kijelentette, hogy a hatályos törvények pontosan meghatározzák a kereteket: rendőr nem sztrájkolhat, nem lehet párt tagja, s nem folytathat pártpolitikai tevékenységet. Minden más tevékenység viszont megengedett. A bírák elfogadták a hivatalos magyar álláspontot, Rekvényi pedig elveszítette a pert
Kónya úgy véli, a korkedvezményes nyugdíj megvonása miatt hirdetett „bohócforradalom“ mindezek alapján akkor sem tekinthető tiltott politikai tevékenységnek, így alkotmányellenesnek, ha ott kétségkívül támadták a regnáló kormányt, sőt jelképesen visszavonták a Fideszre leadott szavazatokat is. Mellesleg a végrehajtó hatalom egy-egy konkrét intézkedése ellen nehéz úgy tiltakozni, hogy azt ne lehessen a döntéshozók elleni támadásként értékelni – fogalmazott.
A rendvédelmi munkát – és annak kereteit – jól ismerő forrásaink ennél sarkosabb álláspontot képviselnek: Kónyáék nem pártpolitikai rendezvényt szerveztek, hanem egy nyegle és arrogáns kormányzati stílus tarthatatlanságára figyelmeztettek, ami valamennyi embernek a joga. Az egyenruhások érdekvédelmi szervezeteivel folytatott egyeztetésen ugyanis éppen a kormányfő hivatkozott arra, hogy az ügyet átadja majd a „bohócügyi államtitkárának“. Ezzel a kijelentésével pedig a tárgyalópartnereit durván megalázta. Vagyis: a politika túllépte a józan határokat, és ebben a helyzetben Kónya szerint a szakszervezetek mozgástere is nagyobb lehet.
Már korábban hallani lehetett arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium esetleg valóban méltatlansági eljárást kezdeményezni a szakszervezeti vezető ellen, Kónya azonban erről semmiféle hivatalos információval nem rendelkezik. Ezért úgy gondolja, hogy a tárcánál nem találtak olyan jogi érveket, amelyeknek alapján ilyen eljárást indíthatnának. Számos kollegája egyébként máris szolidaritásáról biztosította, és felvetődött, hogy szimpátiatüntetést szerveznek, esetleg kezdeményezik a „bohócforradalom 2.0“ meghirdetését. Az érdekvédő mindezek alapján úgy gondolja, a jelenlegi hatalomnak mérlegelnie kell, hogy célszerű-e megalapozatlanul támadást indítani ellene.
A politikai tevékenység tilalma amúgy meglehetősen abszurd, hiszen a fegyveres és rendvédelmi szervezeteket pártpolitikusok irányítják – figyelmeztetett a helyzet ellentmondásosságára Kónya. A parancsnokok ugyan nem politikusok, de politikai vezetés alatt állnak – hangsúlyozta –, különben egy-egy kormányváltáskor nem menesztenék a magasabb beosztású szakembereket is. Ezt a rendszert a civil kontrollra hivatkozva alakították ki, ám emiatt a mindennapi munka is átpolitizálódik, amit Kónya súlyos hibában tart.
Tegnap ülésezett a mintegy ötven szakszervezet közreműködésével létrehozott, s őszre tiltakozó akciók sorozatát kilátásba helyező akcióegység operatív bizottsága és irányító törzse, amelynek egyik vezetője Kónya. Arra a kérdésünkre, hogy ezzel nem lépi-e túl az FRDÉSZ-elnökként kapott felhatalmazást, kijelentette: szorosan értelmezve talán igen. Szakszervezeti vezetőként mindazonáltal úgy véli, minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy az egyenruhások érdekeit súlyosan sértő alkotmánymódosítás, illetve a nyugdíjrendszer kilátásba helyezett módosítása ellen küzdjön.
Árok Kornéllal közösen éppen kollegái védelme érdekében határozták el, hogy pertársaságot hoznak létre, amelybe mindenkit várnak majd, akit a szolgálati nyugdíj eltörlése hátrányosan érint. Az alkotmánymódosítást nem támadhatják meg, de ha elfogadják a nyugdíjazással kapcsolatos törvényeket is, megvizsgálják, hogy érdemes-e az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ha nem, akkor Strasbourgba mennek.
Lehetséges azonban, hogy előbb ki kell használniuk a Magyarországon rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, és erre szolgálna a pertársaság. Minden érintettnek készek segíteni: e körbe tartozhatnak azok, akik szolgálati nyugdíjasként nem töltötték be az 57. életévüket, illetve azok a még aktív dolgozók, akiknek a nyugdíját 2007-ben már rögzítették, ígérve, hogy később az akkori szabályok szerint kapnak majd nyugellátást. Rosszabb helyzetben vannak, akik egyik csoportba sem tartoznak, de hosszú ideje abban a tudatban szolgálnak, hogy kedvezményes feltételekkel mehetnek nyugdíjba. Kónya szerint egy próbapert nekik is érdemes lehet kezdeményezni.
Amit a panasztestület vizsgálhat
Akinek „a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (…) alapvető jogát sértette – választása szerint – panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány, valamint a főigazgatók a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálják el“ – így szól a rendőrségi törvény. A grémium „az alapvető jogok tiszteletben tartása és hatékonyabb védelme érdekében javaslatot tehet az országos rendőrfőkapitánynak és a főigazgatóknak utasítás kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére“ – is. A testület hatásköre ennyi és nem több. Az tehát semmiképpen nem tartozik a feladatai közé, hogy minősítse a fegyveres és rendvédelmi szervek tiltakozó akcióit vagy az ilyen megmozdulások szervezőinek magatartását. De az sem, hogy ellenük bármilyen vizsgálatot vagy eljárást kezdeményezzen, a grémium elnöke tehát alaposan túllépte hatáskörét. E tisztségben ilyen kérdésekről még magánemberként sem túl szerencsés nyilatkozni.
