Nincs jogi akadálya annak, hogy referendum döntsön a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállításáról, illetve arról, hogy ne legyen kötelező a gazdasági kamarai hozzájárulás fizetése a vállalkozásoknak. A választási bizottság úgy ítélte meg, ez a két kérdés egyértelmű, a parlament hatáskörébe tartozó, és nem ütközik tiltott tárgyba, vagyis nem érinti például a költségvetést.

Elutasították viszont azt a kérdést, amely azt célozta, a dohánytermékek kiskeredelme ne maradjon állami monopólium. A trafikmutyi felszámolásáról tehát nem lehet népszavazást tartani a Kúrián még támadható döntés szerint. Patyi András, az NVB elnöke azzal érvelt: bár a kérdés világos, és önmagában az állami monopólium megszüntetésének sincs akadálya, a trafikkoncessziós díj szerepel a büdzsé bevételei között, vagyis eredményes népszavazás esetén a költségvetést is módosítani kellene.

Nem ítélte megfelelőnek az NVB azt a népszavazási kérdést sem, amely előírta volna, hogy a közpénzből és az Európai Unió forrásaiból megvalósuló kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzési szabályok alól. Patyi András azzal terjesztette elő elutasító javaslatát, hogy ez valójában két kérdés (külön lehet kezelni a költségvetési és az uniós pénzből finanszírozott projekteket), ráadásul a megfogalmazás azt a látszatot kelti, mintha a kiemelt beruházásokat jellegüknél fogva, értékhatártól függetlenül mentesíteni lehetne a közbeszerzési kötelezettség alól, pedig ez nincs így.

Tudományos kérdésekről az állam nem jogosult dönteni – ezzel utasították vissza azt a kezdeményezést, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe. Mint ahogy az NVB álláspontja szerint nem lehet népszavazás arról sem, hogy a látványcsapatsportokra adható társaságiadó-támogatások feltételei egyezzenek meg a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokkal. A testület szerint ez a kérdés kétszeresen sem megfelelő: nem egyértelmű, hogy a látványsportágaknak adható tao-támogatás szabályai vonatkozzanak a kulturális intézményekre is, vagy fordítva, ráadásul központi adónemekről egyébként sem lehet népszavazást kiírni.

Az összes döntés egyhangú vagy 8:1 arányban meghozott volt, az NVB tagjai tehát hasonlóan ítélték meg őket.

Gulyás Balázs, Lattmann Tamás és Vajda Zoltán a civilek március 15-i tüntetésén jelentette be, hogy 19 kérdésben "rendszerbontó" népszavazást kezdeményeznek. Gulyás a mostani döntés ismeretében azt mondta: örülnek, hogy az általuk teljesen indokolatlan sarcnak tartott kamarai tagdíjról és a jövőt alapvetően meghatározó tankötelezettségről megtartható a népszavazás. (Ehhez persze még össze kell gyűjteni 200 ezer érvényes aláírást.) De mivel a többi kérdésüket is megfelelőnek tartják, valószínűleg a Kúriától kérnek majd felülvizsgálatot.

Az NVB a civilek további 13 kérdését is elbírálja a következő napokban.