Az eddigi adatok szerint a népszavazás lehet hajszál híján érvénytelen, illetve minimális különbséggel érvényes is – mondta kérdésünkre Wiener György választási szakértő, jogász-politológus, az MSZP volt parlamenti képviselője.

Álláspontja szerint az egy órakor nyilvánosságra hozott számok – addig a választásra jogosultak 23,56 százaléka szavazott – egyértelműen azt mutatják, hogy a referendum nem a menekültekről szól, mert kifejezetten azt jelzik: ahol a Fidesz hagyományosan nagyobb támogatottsággal rendelkezik, ott a részvétel is magasabb az átlagosnál.

Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az sem meghatározó, az emberek találkoztak-e menekültekkel. Például Bács megyében és Nógrádban a választói aktivitás hasonló, miközben ez utóbbi térségben a helyi lakosság valószínűleg egyetlen migránst sem látott – véli Wiener.

A részvételt illetően a különbségeket Budapest esetében is csak az magyarázhatja szerinte, hogy a kormányoldal mekkora támogatottságot élvez, illetve milyen a választói aktivitás. A VIII. kerületben a részvétel délután egykor alig haladta meg a 16 százalékot – ahol általában kevesebben voksolnak – , miközben a mindig a jobboldalhoz húzó XVI., az I. és a XXII. kerületben a választásra jogosultak 24-25 százaléka adta le a szavazatát.

Egyébként Győr, Vas, Heves, Zala, Bács, Veszprém megye a részvételt tekintve a sorrend, s ez is világosan mutatja, hogy ezúttal szintén a jobboldal hagyományosan legerősebb bázisa voksol – mondta Wiener. Igaz, Heves kilóg a sorból – tette hozzá –, mert ott korábban a szavazók nagyobb része inkább a baloldalhoz húzott.

Érdekes különben, hogy nem jön be minden a Fidesznek. Csepelen, ahol egyenesen azzal riogatták az önkormányzati lakásokban élő embereket, hogy menekülteket költöztetnek a helyükbe – mondta Wiener –, az országos átlagnál majdnem egy százalékkal alacsonyabb volt a részvétel.