Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix a két magánszemély, mindketten jogászok. Közös bennük, hogy jogvédő szervezeteknek is dolgoznak, és bár bizonyosan nem tudják - hiszen a dolog természetéből fakadóan erről nem lehet tudomásuk -, de biztosak abban, hogy a terrorelhárítás megfigyelésének célpontjai - írja a hírportál.

A strasbourgi bírósághoz azért fordultak, mert megítélésük szerint sérti a magánélethez való jogukat, hogy a rendőrségi törvény két és fél éve hatályos változtatása óta nem kell bírói engedély, ha valakit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akarnak megfigyelni. Ilyen esetekben elegendő egy politikai döntés, az igazságügyi miniszter aláírása ahhoz, hogy a Terrorelhárítási Központ akár poloskákat telepítsen a célszemély lakásába.

A két panaszos korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, de az Ab 2013-as határozatában egyedül annyit kötött ki, hogy az engedélyező tárcavezető köteles indoklást adni a megfigyelés elrendeléséhez - a politikai típusú döntés politikusi kontrolljában nem látott kivetni valót.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a közelmúltban mindkét felet kérdésekkel kereste meg, tehát úgy tűnik, hogy a testület érdemben foglalkozik a beadvánnyal, függetlenül attól, hogy a panaszosok értelemszerűen nem tudják bizonyítani a magánszférájukon esett sérelmet. Szabó és Vissy nem kártérítést akarnak a magyar államtól, hanem azt szeretnék, ha a bíróság kimondaná: az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti a szabályozás, ezért kötelezné annak megváltoztatására Magyarországot.