A Terrorelhárítási Központ (TEK) egészen mostanáig miniszteri engedély alapján folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket, így lehallgathatott telefonokat, és bekukucskálhatott a hálószobákba is. Az Eötvös Károly Intézet az alkotmányos információs jogainkat sértő helyzet ellen lépéseket tett. Az intézet munkatársai által jegyzett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróságon két részsikert értek el.

Az egyik: anélkül, hogy bizonyítani tudták volna, hogy ténylegesen lehallgatják őket, az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy érintettek, és határozatában kimondta, hogy a titkos megfigyelést engedélyező miniszter köteles indokolni döntését. 

A szervezet azonban ennyivel nem érte be, s további lépéseket tett. Ezek részeként az Európai Emberi Jogi Bíróság kedden döntött az Eötvös Károly Intézet keresetéről. A strasbourgi bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezményt értelmezve hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie. A bíróság korábbi esetjogára hivatkozva rámutat arra, hogy az ilyen döntésre alapvetően – speciális, például sürgősségi szempontok indokolta körülmények szoros kivételeivel – a független bíró lehet alkalmas. Ahol pedig, mint az elbírált ügyben, a döntésben politikai érdekek is felmerülnek, a bírói felülvizsgálat megkövetelése mellett további érvek szólnak.