Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen az újonnan átadott Roma Történeti Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központban Bruzák Noémi / MTI

Magyarországon is országszerte megemlékezéseket tartanak a roma holokausztról. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

A nemzetközi emléknap alkalmából az államfő, kormányzati vezetők és a parlamenti pártok is tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. 

Áder: A kirekesztés kevesebbé tesz 

- A kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából a fővárosban szombaton rendezett megemlékezésen. Az államfő szerint az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy még közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk.  Áder János ünnepi beszédében kiemelte: a tisztelet mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is. Mindenkit, aki maga is tiszteletben tartja mások szabadságát, emberi jogait, emberi méltóságát - fogalmazott.

Politikai nemzetünk erejét növeli, ha tiszteljük egymásban az embert és tiszteljük egymásban a magyart - fogalmazott a köztársasági elnök. Egyben rámutatott: a népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé, súlyos és elévülhetetlen felelősség terheli az európai országok náci kollaboránsait is.

Emmi: A rémtettre nincs magyarázat 

Az erőszakot vissza kell utasítani, mert senki nem adhat rá felhatalmazást, és nem lehet rá elfogadható magyarázat - írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága a roma holokauszt emléknapjáról megemlékező közleményében, amelyben kiemelik, hogy kegyelettel adóznak a második világháború roma áldozatai előtt.

A roma holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett bűn, a rémtettre ma sincs, és soha nem is lesz elfogadható magyarázat - jelentik ki. A nyomasztó örökséget az emlékezés felelősségével a mai generációk hordozzák - teszik hozzá a közleményben. A roma holokauszt nemcsak a romák ügye, hanem közös ügy, az országé, Európáé és a világé is - hangsúlyozza a minisztérium. A szaktárca feladatának tartja, hogy felhívja a figyelmet a romák második világháború előtti és közbeni tragikus meghurcoltatására, a vészkorszakban velük szemben történt szégyenteljes, emberellenes eseményekre annak érdekében, hogy soha többé ne történhessenek hasonló események. Fontos tudni azt is, hogy a romák tragédiája nem a haláltáborokkal, hanem az őket és szenvedésüket körülvevő közönnyel kezdődött - emeli ki a közlemény. A nemzetközi és országos megemlékezőkhöz csatlakozva az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetői, Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára július 31-én a Holokauszt Emlékközpontban emlékkoncerten, Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban nemzetközi megemlékezésen vett részt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Czibere Károly a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából és a kislétai romagyilkosság évfordulóján a Sant' Egidio Közösség szervezésében tartott istentiszteleten vesz részt a budapesti Jézus szíve templomban - közölték.

Fidesz: Ma senkinek sem kell félnie

A Fidesz szerint mindannyiunk közös felelőssége, hogy szembenézzünk a múlttal és emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira - írta közleményében a kormánypárt. Emlékeztettek arra, hogy 1944-ben ezen a napon több ezer cigány embert gyilkoltak meg, ami a magyar nemzet tragédiája is. Hangsúlyozták: elfogadhatatlannak tartják, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínük, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztítsanak. Hozzáteszik, hogy kiállnak azok mellett, akik a nemzethez tartoznak, "ma már senkinek sem kell félnie pusztán azért, mert cigánynak született". 

MSZP: Ma is ez történik

Az MSZP 70 év elteltével is mély fájdalommal emlékezik arra a szörnyű éjszakára, amikor 1944. augusztus 2-án közel háromezer roma nőt, férfit és gyermeket gyilkoltak le az auschwitz-birkenaui haláltáborban - közölte a szocialista párt, egyúttal a roma holokauszt további több tízezer áldozatára való emlékezésre szólítva fel. Hetven évvel a "Munka szabaddá tesz" cinikus jelmondata után egyre kevesebben élnek azok, akik fel tudják idézni, milyen veszélyeket rejt egy szegényedő társadalomban az egyes csoportok megbélyegzése, egymással való szembefordítása - írta az MSZP. "Pedig sajnos ma is ez történik hazánkban egy olyan, az emberi és szabadságjogokat korlátok közé szorító rendszerben, amely képmutatóan munkaalapú társadalom kiépítésére hivatkozik" - jelentik ki.

A jelenlegi hatalom tudatosan megosztó emlékezetpolitikája sem a múlttal való szembenézést, sem a kollektív emlékezést nem segíti elő. Ráadásul nem integrál, hanem épp ellenkezőleg: akadályozza a nehéz sorsú cigányság befogadását és felzárkózását - fogalmaz az MSZP. Véleményük szerint ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a napokban harminc fiatal magyar roma Auschwitz-Birkenauba utazott, hogy a meggyilkolt áldozatokra emlékezzenek, illetve az egykori haláltáborhoz közeli Krakkó egyetemén megismerjék a roma holokauszttal kapcsolatos közgondolkodást elősegítő kezdeményezéseket. A szocialisták kijelentik, hogy minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely segít abban, hogy úgy lehessen megemlékezni a múltbeli bűnökről és tragédiákról, ahogy azok megtörténtek. Ahhoz ugyanis, hogy a vészkorszak a jövőben is távoli, de maradandó emlék maradjon, néhány szűk körben elhelyezett koszorú ma már kevés - vélik. A szocialista párt politikusai részt vesznek a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából civilek által szervezett budapesti központi megemlékezésen - közölték.

Együtt-PM: Az emlékezés a béke szövetségese

Az Együtt-PM fejet hajt az áldozatok előtt, és elítéli a gyilkosok és az emberirtás megszervezésében közreműködők tetteit - írta a szövetség közleményében. Szavaik szerint az a legfontosabb feladat, hogy évről-évre emlékezzenek mind az áldozatokra, mind a bűnösökre. Az emlékezés a béke szövetségese, az emlékezés biztosítja azt, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne történhessenek meg hazánkban - fogalmaztak. Ez a nap emléknap, egyben gyásznap is. Gyásznap a magyar embereknek, hiszen a származásuk miatt, ártatlanul legyilkolt áldozatok és a népirtást lebonyolítók egy része is honfitársunk volt - emlékeztetnek. A magyar állam a vészkorszakban akkor is aktív és megbocsájthatatlan szerepet töltött be a tömeggyilkosság megszervezésében és végrehajtásában, ha ezt egyes mai politikusok szeretnék elfelejteni és letagadni - tették hozzá.

Az Együtt-PM olyan politikai közösség, amelynek tagjai elutasítják a kirekesztés és a gyűlölet minden formáját, alapuljon az származáson, hiten vagy más beállítódáson - szögezik le. Kiemelik, hogy az emberiesség jegyében elutasítanak minden társadalmi csoport ellen irányuló erőszakot, és az ilyenek ellen minden körülmények között küzdenek.

DK: Ma is él a rasszizmus

A roma holokauszt a magyar történelem tragédiája, mindannyiunk drámai történelmi felelőssége - hangsúlyozta Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke a roma holokauszt emléknapján. Megrendülten és fájdalommal emlékeznek az ártatlan áldozatokra, a megkínzottakra, a meggyilkolt asszonyokra, gyermekekre, férfiakra - írta. A DK alelnöke kiemelte: ennek a történelmi felelősségnek a tudatában a párt mélyen elkötelezett a hazai cigányság egyenjogúsága mellett, a leghatározottabban elítéli a ma is meglévő cigányellenességet, a diszkriminációt és a rasszizmust. Roma honfitársaink a magyar nemzet részét alkotják, "velük közösen kívánunk dolgozni az új, demokratikus, európai Magyarország felépítésén" - fogalmazott.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyarországi cigányságot a Horthy-rendszer a harmincas évek közepétől kezdődően üldözte, zárt cigánytelepeket hozott létre. A nyilasok 1944 márciusa után csaknem hetvenezer roma származású embert deportált a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző haláltáborokba. Ma sem tudjuk pontosan, hányan pusztultak el közülük embertelen körülmények között - írta.

LMP: Durvul a közbeszéd

Az LMP emlékezik és fejet hajt a majd félmillió cigány áldozat előtt, akik közül több tízezret Magyarországról hurcoltak el a nácik és csatlósaik - emlékezett meg az MTI-hez eljuttatott közleményében a roma holokauszt emléknapjáról Szél Bernadett társelnök és Ikotity István képviselő. Az ellenzéki párt szerint az emlékezés önmagában is fontos, de akkor ér valamit, ha tanulni tudunk a múlt hibáiból.

Úgy fogalmaztak, hogy a második világháború borzalmai után soha többé nem szabad megkérdőjelezni, hogy a kirekesztés és az agresszió nem jelent megoldást semmilyen problémára. Az LMP éppen ezért aggódva figyeli az egyre inkább eldurvuló közbeszédet és a megbélyegzés újbóli elfogadottá válását - hangsúlyozták.

Az LMP szerint Magyarországot csak az vezetheti ki az évek óta tartó szociális és gazdasági válságból, ha mind a kormányzati politika, mind a társadalom szintjén erősödik a szolidaritás. Csak így fordítható vissza a társadalom egyre erősödő, sokszor tudatosan gerjesztett szétszakítása és az ezzel együtt jelentkező szegény- és sok esetben romaellenesség. A párt úgy véli: mindenki árt Magyarországnak, aki éket próbál verni az egyes társadalmi vagy etnikai csoportok közé.