A rezsiharc betett a hulladékgazdálkodásnak
Szomorú év volt az idei a hulladékgazdálkodásban is. A rendszer évek óta tartó, a hulladékkezelő cégek sorozatos bedőlésével és a hulladékgyűjtés, illetve -feldolgozás teljesítménycsökkenésével járó reformjának csődjét egy állami kukaholding létrehozásával próbálták orvosolni, érzékelhető eredmény nélkül.
A rezsicsökkentésnek nevezett beavatkozás azzal járt, hogy a szemétdíj helyett – közvetve – az adókban fizetjük meg a hulladék eltakarításának valós árát, miközben a folyamat a szektoron belül már tömeges állásvesztéssel és az infrastruktúra gyors leromlásával is fenyeget.
Az ok röviden annyi, hogy az államilag maximált, illetve 2013-ban kismértékben csökkentett díjak nem fedezik a szintén államilag (a lerakási díj, az elektronikus útdíj, a felügyeleti díj és a többi hasonló közteher révén) drasztikusan megemelt költségeket, és emiatt az ország összes kommunális szolgáltatója pénzügyi válságba sodródott.
Időközben a kormánytöbbség törvényt hozott arról, hogy szükséghelyzetben a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót – gyaníthatóan ez lesz majd az állami holding terjeszkedésének egyik útja. Egy másik megoldási lehetőség, ami a szelektív gyűjtés és feldolgozás csődjére lehet gyógyír: új hulladékégetők építése, amire szándék már van, pénz azonban egyelőre szerencsére még nincs.