A Párbeszéd Magyarországért (PM) alaptörvény-módosítást terjeszt be, hogy abba bekerüljön alapvető emberi jogként, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár – tudatta Erőss Gábor, a párt elnökségének tagja vasárnapi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Emlékeztetett a politikus ugyanakkor arra, hogy a köztársasági alkotmány szövege korábban kimondta: „az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga". A mostani alaptörvényben ugyanakkor ez az – alapvető emberi jogok nyilatkozatában is szereplő – elv már nem szerepel.

Ezért a Párbeszéd Magyarországért most alaptörvény-módosítást terjeszt be, és azt kéri a parlamenti képviselőktől, hogy csatlakozzanak az ENSZ „He for She" felhívásához, ugyanis a női esélyegyenlőség kivívása éppen úgy a férfiak dolga is, mint a nőké.

Álláspontja szerint ha a kormánynak valóban nem a nők hátrányos megkülönböztetése és megalázása a célja, akkor meg kell szavaznia a javasolt módosítást.

A képviselőnek kétségkívül igaza van: Magyarország Alaptörvénye nem tartalmazza a nemek közötti esélyegyenlőséget deklaráló e kitételt. Miközben szerepel benne: „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye".

Meg az is, hogy „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik". Valamint az is az alaptörvény része, hogy „képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához". De ha már köteles, a hozzájárulásáért miért nem kaphat ugyanolyan javadalmazást?

Lehetséges persze: a Nemzeti Együttműködés Rendszere fel sem tételezi, hogy a nők ugyanazon munkáért a férfiakéhoz képest kisebb javadalmazásban részesülnének. Az Európai Bizottság egy tavalyi dokumentuma szerint viszont az EU-ban a nők egy óra munkával átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. A bérszakadék Lengyelországban, Luxemburgban, Máltán, Olaszországban, Romániában és Szlovéniában tíz százalék alatt van, viszont nálunk, illetve Ausztriában, Csehországban, Észtországban, Szlovákiában és Németországban meghaladja a húsz százalékot is.

A béreknek a két nem közötti különbsége az utóbbi időben másutt mérséklődött, nálunk viszont egyre nagyobbra nőtt. A statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a nők magasabb iskolai végzettséget szereznek a férfiakhoz képest. Az unión belül a nők átlagosan 83, míg a férfiak 77 százaléka rendelkezik legalább érettségivel. Mellesleg a foglalkoztatottsági adatok is a nők hátrányára figyelmeztetnek: a differencia a 20 és 64 év közötti népesség tekintetében meghaladja a tíz százalékot.