Középszinten Márai Sándor Füveskönyvének idézete, Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című művének összehasonlítása, míg emelt szinten Pilinszky János Egy arckép alá című elemzése szerepelt a feladatok között az idei magyar írásbeli érettségin a köznevelési államtitkárság összefoglalója szerint.

A netnyelvről is írtak a diákok a magyarérettségin – Fotó/Banczik Róbert

A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor az "internetes nyelv", a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A Veszelszki Ágnes nyelvész által írott ismertetése egy közelmúltbeli hazai kérdőíves vizsgálat adataira épült. A digitális kommunikációra jellemző közlésformákat taglaló szöveghez 11 feladat tartozott, melyek az adatok visszakeresésére, a szerzői gondolatmenet megértésére, az írásbeli és a szóbeli kommunikáció változásainak azonosítására vonatkoztak - olvasható a hivatalos tájékoztatóban.

A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk.

Az Egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempontok utaltak a mű szerkezetének meghatározó sajátosságára, a kihagyásra, az elhallgatásra, egyúttal az olvasó szerepére is, aki mégis fel tudja építeni magában az el nem mondott történéseket. Az Összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt, az ifjúkor értékelésének a középpontba állításával. A feladat kérte a verscímek, motívumok magyarázatát is.

Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűztek ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázóknak mind a négyet meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. A 10 feladat - a szöveg megértésén és egyes motívumainak, jelentésrétegeinek önálló, kreatív értelmezésén túl - nyelvi (stilisztikai, jelentéstani) és irodalmi ismereteket vár el (például szerzők, más Ady-művek, toposzok, ritmusok azonosítása).

Az Egy mű értelmezése feladat (25 pont) Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy magyarórára készült vitaindító, mely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használata engedélyezett.

Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazzák a feladatlapok.