Mint ismeretes, a múzeum mostani Kossuth téri épületébe az eredeti tulajdonos, a Kúria költözik vissza.

A Néprajzi Múzeum gyűjteménye eddig hatszor költözött – minden egyes alkalom 5-6 százalékos gyűjteményvesztést jelentett –, de még soha nem működhetett olyan épületben, amely eleve múzeumnak épült. Az új múzeumi negyed viszont ezt az ígéretet hordozza.

Kemecsi Lajos kiemelte, hogy már a tervpályázat kiírásakor figyelembe vették a múzeum szakmai elvárásait. A győztes terv pedig maradéktalanul teljesíti a megfogalmazott célokat. Sokkal nagyobb, funkcionálisan jól használható kiállítóterek és korszerű múzeumtechnológia szolgálná a szakma képviselőit és a látogatókat.

Ezzel szemben a gyűjtemény elhelyezésére évtizedek óta ajánlgatott Kilián laktanya régi, rossz állapotú épülete alkalmatlan múzeumnak. Ráadásul Kemecsi szerint a régi műemlék épület átalakítása nem lenne se gyorsabb, se olcsóbb, lévén először vissza kellene vásárolni a 2008-ban ötmilliárd forintért eladott ingatlant.

Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa a hallgatóság soraiból kontrázott: a Néprajzi Múzeum tulajdonképpen visszaköltözne a Ligetbe (1906 és 1924 között a Városligetben állítottak ki), miközben az új kiállítótér miatt egyetlen fát sem kellene kivágni. Az épület ugyanis a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő, jelenleg is lebetonozott területen épülne.