A lapnak nyilatkozó egykori köztisztviselő saját pere alapján számolt be a levonás ügyében fellépni kívánókra váró tortúráról. Az illető, aki 2012-ben történt felmentését követően munkaügyi pert indított - és nyert -, szerette volna visszakapni a végkielégítésének elkobzott részét is. Első körben elutasították keresetét, ám idén februárban döntött az Ab: a különadó nemzetközi szerződésbe ütközik. Kiderült, hogy a bíróságon nem, csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál igényelheti vissza az összeget. Ehhez egy önellenőrzést kell indítani.

Elmondása szerint ekkor figyelmeztette őt egy ismerőse, aki az adóhatóságnál dolgozik: ne terjesszen be kérelmet, ugyanis a NAV elnöke - a gazdasági minisztériumtól kapott állásfoglalás nyomán - körlevélben rendelte el, hogy mindenkit, aki élni próbál törvényes jogával, szigorú ellenőrzés alá kell vonni és megbírságolni a "jogtalan visszaigénylés" miatt. A NAV-os ismerős szerint - bár a levelet nem merte kihozni a hivatalból - a rendelkezés év végéig szól, így előfordulhat, hogy utána már retorziók nélkül, rendezettebb ügymenet keretében hozzájuthat a saját pénzéhez.

A különadót eredetileg visszamenőlegesen 2005-ig vezette be a kétharmad, ám az Ab kimondta, ez sérti a visszaható hatály tilalmát. Erre válaszul a Fidesz inkább a taláros testület jogkörét nyirbálta meg. Az Ab azonban ismét kimondta: a visszaható hatály az emberi méltóságot sérti. A törvényt harmadszorra már úgy fogadta el a parlament, hogy az csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozzon. Végül idén februárban az Alkotmánybíróság úgy határozott: a 2012. december 31-ig hatályban lévő különadó nemzetközi szerződésbe, egyezménybe ütközik, ezért semmis, és ezen szakasz alkalmazását a folyamatban lévő bírósági ügyekben sem lehet alkalmazni.