Szél Bernadett csütörtöki sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak tartotta ezt a folyamatot. Az összeszerelő üzemekben már nem foglalkoznak azzal, hogy magyar vagy nem magyar emberek dolgoznak-e ott, miközben a cégek különböző kedvezményeket élveznek.

Hangsúlyozta: 2010 óta 100 milliárd forintnyi közvetlen támogatást kaptak ezek a multik, plusz 100 milliárd forintos adókedvezménnyel. A magyar kis- és középvállalkozások a töredékét kapják ennek a pénznek - tette hozzá.

Az LMP-s politikus háromnapos Balaton körüli biciklitúra végén tartott sajtótájékoztatót. A túrával arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a Balaton olyan nemzeti érték, amelyre jobban kellene vigyázni.

Kifejtette, információik szerint megszaporodtak azok a balatoni beruházások, amelyek nem a tó, illetve a következő generációk érdekeit tartják szem előtt. „Ez azért történik így, mert annyira kivéreztették az önkormányzatokat, hogy az alapvető működésükhöz szükséges források előteremtése érdekében befogadnak olyan beruházásokat is, amelyek nem racionálisak, vagy nem a helyben élő emberek érdekeit szolgálják" - fogalmazott.

Példaként említette a balatonfenyvesi kikötőberuházást, megjegyezve: annak a Balaton-törvény értelmében megépülnie sem lett volna szabad. Az LMP a mólószárnyak lebontását szeretné elérni; az ügyben két feljelentést is tettek - közölte.

Szél Bernadett elmondta, tanulmányozta a szúnyoggyérítési terveket is, mert évek óta szeretnék elérni, hogy a kémiai irtást minél inkább kiszorítsa a biológiai. Ez azért is fontos, mert egyes tanulmányok szerint problémákat okozhat gyermekeknél az a szer, amivel a kémiai szúnyogirtást végzik, másfelől a biológiai gyérítés több élőmunkát igényel, így munkahelyteremtő lehet - tette hozzá.

Arra a hírre, hogy a kormány egy határozatával visszavonta a korábbi, balatoni fejlesztésekről szóló döntését, úgy reagált: hatalmas hiba lenne, ha a vasútberuházást és a vízbázisvédelmet is tartalmazó fejlesztéseket leállítanák.